Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. június 29., X. rendes ülés

vOStörténeti kutatás módszertanával mégismerkedve ezirányu tanulmányait folytatni fogja. Szeged egészség-ügyének történetéből Rigle’ félbemaradt járványügyi kutatásai ugyanúgy, mint Csajkás Bódog mo| nografiája a XVIII.sz,, a pestis századának ismertetésére vonatkoznak, a XIX.század és a XX.század első felének helytörténeti, levéltári anyaga jórészt feldolgozásra vár. Á pályamunkát másfel egységgel való jutalmazásra javaslom.

Szerzője: Alexy Miklós V.éves oh."

• < . / . * , ■ *

2./ A ”Boszorkánysziget” jeligéjű ”A kuruzslás és népi orvoslás mai helyzete Szegeden és a környék tanyavilágában” cimü pályamunka 10 oldalra terjedő felvázolása után a szegedi és szegedvidéki .népi orvoslás mai helyzetképének további 30 oldalon lexikális felsorolásban 13s betegség, illetve betegségi tünettel kapcsolatban 4-78 különféle népi orvoslási módot ir le. Munkájának értékét emeli az a körülmény^ hogy részben Szeged város belterületére, igy Alsóvárosra, Felsővárosra és Móravárosra, másrészt Alsótanya, ^>aiástya, Szatymaz és lápéra szorítkozó gyűjtésből származó adatokat dolgozott fel és ehhez nem fűzött az irodalomból átvett régebbi adatokat, másrészt az is, hogy gyűjtésének hitelességét alátámasztja az, hogy törzsökös és kiterjedt szegedi rokonságának segitségér« támaszkodhatott a mpi•viszonyokat feltüntető adatgyűjtésének feldolgozásakor, Hibájául róható fel, hogy egyes szegedi tájszavakhoz, népies kifejezésekhez semmiféle magyarázatot nem fűz, jóllehet ^Bálint Sándornak szegedi tájszótára még nyomtatásban nem hozzáférhető. Érdeme az, hogy mondanivalóját rövid, szinte távirati stílusban, jól áttekinthetően adja elő. Adatgyűjtésének néprajzi szempontból is értéke van. A pályamunkát egy egységgel való jutalmazásra ajánlom. Szerzője: Agócsi János IV.éves oh.”-20-p./ A "Síppal,dobbal,nádi hegedűvel” jeligével beküldött pályamunka cime: ”A kuruzslás és népi orvoslás mai helyzete Szegeden és a környék tanyavilágában.”

Kétéves és csak részben lezárt adatgyűjtő- munka eredménye ez,melynek feldolgozásához a szerző alapos tárgyismeret és irodalmi tájékozottság megszerzése után fogott hozzá. V

Az 59 oldalas pályamunka lényegében 4 kuruzslónak; egy szatymazi ráimádkozással csupán egyfajta, az izületi betegségeket gyógyitó házaspárnak, egy fehértói, csupán a rontások megszüntetésével foglalkozó kuruzsló vak embernek, egy sárid őrfalvi gyógykovácsnak és a csanádalberti messzeföldön hires gyógyfüvekkel, latin receptekkel gyógyitó körömdiagnosta paraszt-csodadoktornak népi orvoslási módszereit Írja le részletekre menő alapossággal, szemléltető módon. Megérzik a munkán Vajkai Aurél dr-nak az orvosból etnográfussá lett muzeológusnak a hatása, akinek a magyar népi orvoslás kutatására vonatkozó módszertani elvein kivül szemléletét is mintegy átvette, .úgyhogy stílusa'inkább a néprajzkutató munkájához illik és irói quslitásai révén Írásmódja helyenkint eg^ Tömörkény novella fotográfusi aprólékosságára emlékeztet. Blőnye viszont ennek az írásmódnak az, hogy mivel szószerint idézi a kuruzslók mondásait, aprólékosan leírja a használt recepteket és mindazt amit. környezetükben és gyógyitó működésük során megfigyelhetett, közlései egészen közel viszik az olvasót egyrészt a kuruzslók, másrészt a nép gondolatvilágához.

A pályamunkának, melyhez 4 fényképfelvételt és 5 hevenyészett rajzot is csatolt, minden lapjáról kitűnik a tárgy iránti szeretet, a gyűjtő szenvedélye, kiváló megfigyelőképessége és leiró készsége. Az anyag, amit összegyüjtött érdekes és hiteles, megérdemli, hogy munkájának folytatása érdekében támogatásban és buzdításban részesüljön. A pályamunkát másfél egységgel való jutalmazásra ajánlom. Szerzője: Grynaeus Tamás II.éves oh.”