Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1954. június 29., X. rendes ülés
14 -aceton, illetve formalin-rögzités a központi idegrendszerben a // -naphthylace-tát' módszerrel kimutatható ChE-activitás t. Megállapít ja, hogy 1-2 napig tartó rhys. konyhasó tartalmú formaiin-rögzi bár kis mértékben csökkenti az enzym-activitást, de sokkal jobb mikroszkopos lokalizációt ad, mint a rögzitetlen metszet. Ezzel szemben az acetonrögzités még -10 C°-on is az enzym-activitást má két óra alatt az eredeti 1/10—éré csökkenti s ily módon nem ad kiértékelhető mikroszkopos lokalizációt. Ezek alapján feltételezi, hogy a központi idegrendszer ChE-nak histokémiai labilitásáért az enzym lipoid -komponense felelős, melyet az aceton kiold, vagy más módon destruál. A pályamű gondos és pontos munkáról tesz tanúságot. A bevezetésben adott irodalmi összefoglalás a tárgykörben való elmélyedést tételezi fel. A pályamű gyakorlati értéke, hogy a szerző által javasolt konyhasós formalin rögzítés biopsiás anyagok mikroszkopos ChE-vizsgálatát is lehetővé teszi. Javasolom egy egységgel való jutalmazását. 2. Csillik Bertalan: A perifériás idegrostok cholinesteraseactív'i'tása. ~ A pályamű szerzője a /3 -naphthylacetát módszer segítségével vizs gálát tárgyává tette a his tokémiailag kimutatható ChE-activitás mikroszkopos lokalizálódását velőhűvelyű, illetve velőtlen rostokon, Megállapítja, hogy mind a velőhűvelyű, mind pedig a velőiden peripheriás idegrostok ChE-activitássál bírnak. Különbség van azonban a kétfajta rost között az enzym lokalizációja, valamint annak histokémiai karaktere szempontjából. Mig a velős rostokban labilis ChE található a veióhüvelyben, addig a velőtlen rostokban a tengelyfonal tartalmazza a histokémiailag stabilis ChE-t. Megállapítja továbbá, hogy a. degeneratio alkalmával képződő velőgöbök kb. 3 hétig változatlanul megtartják enzym-activitásukat s csak a 3* héten jelennek meg ChE-negativ velőgöbök. /Scharlachrot-stádium/. A regeneratió első jeleként fellépő Perroncito apparátusok felszínén a regenerálódó idegrostoknak megfelelően 1/2-2 mikron átmérőjű intenzív ChE-activitást mutató szemcsék jelennek meg. Ugyanilyen képet mutatnak a pionir-rostok is. 10-12 nappal az átvágás után az újonnan képződő rostokban az enzym már jórészt a rost felszínére lokalizálódik, bár némi aktivitás mutatkozik a rost belsejében is. Ugyancsak intenzív enzym-activitással bírnak a Cajal féle narrested balT’-ok is, mig a Schwann-sejtek a regeneratió egész folyamán nem mutatnak enzym-activitást. Vizsgálatai alapján megállapítja, hogy a ChE^minden idegrost felépítésében és működésében alapvető jelentőséggel bir. A pályamunka igen értékes adatokkal ^ gazdagít ja a neurophysiol'ogiát, s szerzőjének szorgalma s e tárgykörben való ismert felkészültsége révén, ezen pályamunkája is jóval túlhaladja a pályamunkák szokásos kereteit s ezért 2 egységgel történő jutalmazását javasolom." . A Tanács a javaslatot elfogadja. Karády tanár a kórélettanból beérkezett pályamunkákat az alábbiakban ismerteti: "Az 1933/54.tanévre kiirt kórélettani pályatételre két pályamunka érkezett be: •
