Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1954. június 29., X. rendes ülés
- -15 -1. / A Capillaris permeabilitás szerepe a sensibilisálódás pathomechanismusában cimmel, "Megfigyelni, mindig csak megfigyelni" jeligével. Szerzője: Rédei Anna V.éves oh. 2. / Egyes állatfajok serum fehérjeinek esterolytikus enzymaktivitása cimmel "Ferment" jeligével. Szerzője: Pintér Imre Vi.éves oh. A fenti pályamunkákra vonatkozó bírálatomat és jutalmazási javaslatomat az alábbiakban foglalhatom össze: 1./ A capilláris permeabilitás szerepe a sensibilisálódás pathomechanismusában. Az anaphylaxíás, illetőleg allergiás manifestatiok, valamint a szervanaphylaxiás reactiók pathom.echanismusában mindezideig nehezen lehetett magyarázni azt, hogy egyrészt miképen jut el és fixálódik a sejtek felületéhez, másrészt, hogy a nagy molekulasulyu /gamma globulin/ ellenanyag és milyen módon kerül percek alatt a többnyire szintén nagy molekulasulyu, shock-kiváltó antigen a sessilis ellenanyagokhoz, a normális capillaris endothel-hártyán keresztül. A pályamunka szerzője ennek a kérdésnek az eldöntését tette vizsgálat tárgyává. Két lehetőségre gondol: 1/ az antigen-ellenanyagreactio csupán az úgyszólván minden szervben - jelenlévő capillarisok endothel sejtjeinek a felületén játszódik le és ennek a reactiónak a következménye az allergiás manifestations, 2./- az antigen ellenanyagreactio omnicellulárisan zajlik le, ennek a feltétele pedig a sensibilisált szervezet capillaris hártyájának permeabilitás fokozódása volna. Vizsgálatait tengerimalacokon végezte. A permabilitás meghatározására a Menkin trypánkék test-et használta. Vizsgálataiban megállapitotta, hogy a sensibilisáló antigen bevitele után már két nap múlva a capillaris permeabilitás fokozódása következik be, mely az egész kísérleti idő tartama alatt végig fennállott. Majd rutin-előkezeléssel a capillaris permeabilitás fokozódását kivédte a passive sensibilisált tengerimalacokban és kimutatta, hogy ezen állatok szervanaphylaxiás react!oi az antigen hozzáadására nem következnek be, szemben a Rutinnal-nem előkezelt contro11okkal. Ezen kísérletek tehát mutatják egyrészt azt, ho^y az anaphylaxiás reactiók pathomechanismusában lényeges szerepet játszik a sensibilisált szervezet capilláris permeabilitásának fokozódása, másrészt, experimentális bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az antigen ellenanyag-reactio omnicellulárisan zajlik le. A pályamunka exact kísérleteken alapszik, nem utánvizsgálat, hanem eredeti munka, mely uj adatokat szolgáltat az anaphylaxia pathomechanizmusához. Javaslom a pályamunka 1.5 egységgel való megjutalmazását. * 2*/ Egyes állatfajok serum fehérjéinek esterolytikus ensymaktivitása. A serum esterase-t eddig egységes enzym csoportnak tartották. A pályamunka szerzője szűrőpapír elektrophoresises módszerrel a-serum fehérjéket fractionálta, majd az egyes fractiokat a histochemiából' ismeretes, az esterasek kimutatására használt /3 -naphthylacetatos módszernek vetette alá. így el tudta dönteni az egyes fractiok bíborvörös elszíneződéséből, hogy mely fractiok tartalmaznak serumesteraset. Kimutatta, hogy a serumesterase nem egységes, több fraciora bontható, mely fractiok nem mindég esnek egybe az egyes serum fehérje fractiokkal. előzetes physostigmin salicylicumos kezeléssel azután a cholin- és aliesterasekat is elkülönítette egymástól. Vizsgálatait előbb emberen végezte, majd vizsgálta több állatfaj /kutya, ló, patkány, nyúl és macska/ serum fehérjéinek esterase activitását, és megállapította, hogy kutyában, lóban, patkányban a serum activitás olyan mint az emberben /álfán és alfap glob. között kifejezett, beta-, és betap glob.között halvány elszineződés, a halványabb farctio activitását pnysostigmin gátolja/. Eyulnál és macskánál mások a viszonyok. Vizsgálatai szerint tehát a vérserum esterase activitása több fractioból tevődik össze, s külön enzym végzi az aliphas és cholin
