Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. március 30., VII. rendes ülés

- 15 -Véleménye szerint egy kérdést kell tisztázni. Azok az intézetek, ill. klinikák, amelyeknek nincsenek nagy állat kis őrleteik, miért tartanak egy teljes tenyészetet. A saját egér tenyészetét nem tudja feláldozni, mert kísérleteikhez 6000 egérre van szüksége. He ott, ahol nem elsőrendű fontosságú a^saját^tenyészetvagy fel kellene adni, vagy pedig meg kellene szüntetni a központi állatistállót.

Amennyiben a központi állatistálló további fenntartása mellett dönt a 'fanács, az egyes tanszékek igényléseit kellene realizálni olyanformán, hogy uj igénylést nyújtanának be a^gh-ba, hogy az uj igénylések alapján állitsa át a tenyésztést az állatistálló.

Korpássy tanár szerint, amit Ivánovics professzor elmondott, ez az erem egyik oldala. Alikor az intézet bejelentette igényét, az" akadémiai tervek elfogadása még nem történt meg. Az Akadémia nagymértékben csökkentette az intézet dotációját, nyilvánvaló, hogy ebből a kis összegből nem lehet annyit végezni, mint amennyit számításba vettek. A saját tenyésztéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy vannak olyan kísérletek, amelyek előfeltétele, hogy tisz&a és ismert törzsei dolgozzanak, mint pl. az onkológiai kísérletek. Ha nem lenne lehetősége arra, hogy saját tenyészetet tartson, akkor ezt a törzset fogja kérni az állat-tenyésztő telep részéről tovább tenyészteni.

Medgyesi igazgató: annakidején az állatistálló felállítását az intézetek1 maguk kérték. Az érv ugyanez volt, hogy legyen egy olyan tenyészet, amely megbízható,_tiszta törzsei rendelkezik s amely kísérleti célokra alkalmas, természetesen a központi állatistálló felállításának egyik feltétele volt, hogy annak üzemeltetése gazdaságos legyen, mint pl. a könyvkötő üzemünké. Minthogy az előzetes kilátások erre biztosítékot is nyújtottak, rendkivül nagy beruházással sikerült felállítani és most, úgy néz ki, hogy nem szolgálja a kivánt és tervezett célt. Azzal, hogy eladjuk más intézményeknek a kísérleti állatokat, nem segitünk a helyzeten, mert elsősorban magunknak kellene az ottani tenyészetet felhasználni, véleménye szerint időszerű az intézetek-klinikák melletti tenyészetek - eltekintve néhány kivételes esettől - felszámolása. Mindenesetre a legsürgősebb teendő most az igények újbóli felmérése és bejelentése.

M

Szilárd PB.titkár hozzászólásában kifejti, hogy a központi állatistul lóval kapcsolatban elhangzottak mindkét fél számára megszívlelendők. A gazdasági hivatal az igényléseket időben és kellő gyorsasággal elégítse ki. A másik oldal még fontosabb. Jó volt, hogy a gazdasági hivatal részéről ilyen konkrétan vetették fel a kérdést adatokkal alátámasztva, rámutatva arra, hogy egyes helye- * ken bizonyos mértékig pazarlásról beszélhetünk. Helyes lenne, ha a Tanács 013/an módon foglalna állást, hogy az intézetek ismételten mérjék fel igényeiket az állatistálló felé, másrészt az intézeteken belüli állattartás /mértékét reális szemszögből, az intézetek szükségleteihez mérten*szabja meg.

Rávnay tanár szerint hasznos volt ezt a kérdést napirendre tűzni, ugyanis kitűnt, hogy bizonyos fokú bizalmatlanság áll fenn a központi állatistállóval kapcsolatban. Az itt .elhangzott kedvező vélemények növelték a bizalmat és úgy véli máris jelentős lépéssel jutottunk előre.

Ivánovios tanár azzal tisztában volt, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatban arra mindig lehet számitani, hogy vagy hiány, vagy felesleg van. Véleménye szerint nincs itt gazdasági érték elvesztéséről szó, hiszen az egész országban kisérleti állathiány van, legfeljebb arról lehet szó, ha nekünk ez a pénz nem térül vissza,