Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1954. március 2., VI. rendes ülés
Az utóvizsgaidőszak befejezésével, febr.'15-e után Dékán klvtárs felülvizsgálta a vizsgahátralékosok ügyét, s az orvostanhallgatók közül háromat évfolyam ismétlésre és öt ismétlő hallgatót az egyetemről eltávolított. utasított A gyógyszerészhallgatók közül vizsgaelmaradás miatt kilenc hallgató lett évfolyam -ismétlésre utasitva. Az utóvizsgákat vizsga-elnökök jelenlétében tartották me^, ezzel^ mintegy kihangsúlyozni kivántuk az utóvizsgák jelentőségét.- 7'- / Az utóbeszámolókat az intézetek a hallgatókkal megbeszélt időpontokban tartották, minden beszámoltató a neki legmegfelelőbb időpontra hivatta be a hátralékos hallgatókat. Hibát okozott azonban az a körülmény, hogy egyes intézetek a tanulmányi Osztály által kiadott vizsgaengedély nélkül levizsgáztatták, ill.beszámoltatták a hallgatókat. így a tanulmányi Osztály ezen hallgatók utóvizsgájának, beszámolójának idejéről nem szerzett tudomást. Az elég nagyszámú utóvizsgás hallgató közül, aránylag kevés az utóvizsgán is elégtelenül szereplő hallgatók száma. Az utóvizsgák, és utóbeszámolók eredményei az orvoskaron viszonylag jobbak,mint a gyógyszerészszakon. Az utóvizsgákon csalási kísérletet két Ízben tapasztaltunk. Mindkéteset a Szervetlen Kémiai Intézetben történt, két másodéves gyógyszerész utóbeszámolóján. Dékán elvtárs őket megrovásban részesítette. Igen’megkönnyítette a 'fanulmányi Osztály munkáját az utóvizsga kiírásokkal kapcsolatban az a kezdeményezés, melyet Kovák Prof.elvtárs vezetett be, melyszerint a vizsgaidőszakban lezajló vizsgák eredmény - lapjára az elégtelenül vizsgázott hallgatók eredménye mellé rávezette javaslatát az illető utóvizsgájának idejére vonatkozóan. Annál is inkább jó ez a módszer, mert a vizsgáztató tudja legjobban megítélni, hogy az elégtelen vizsga bepótlásához az illető hallgatónak kb.mennyi időre van szüksége. Az évf-k tanulmányi fegyelmét károsan befolyásolta, hogy a nagyszámú bukott hallgatók az utóvizsgák befejezéséig - az előadásokat nem látogatták, mivel utóvizsgára készültek. Nagy kiesést jelent ez nemcsak a hallgató részére, hanem a gyakorlatokat tartó intézetek számára is. Kovák tanár véleménye szerint a 2 hetes, vagy 10 napos utóvizsgaidőszak igen kevés. Kedvező volt, hogy a minisztérium megadta azt a lehetőseget, hogy ahol erre feltétlenül szükség volt, hosszabb terminust is kaphattak a hallgatók, természetesen ez az engedmény azt vonta maga után, hogy ezek a hallgatók az előadásokat nem látogatták. Helyesnek tartaná, ha a két félév közötti vizsga-, ill.pihenési időszak valamelyest kitágulna, hogy épén a gyenge hallgatók akiknek legnagyobb szükségük lenne a ^élév megkezdése előtt párnapos teljes pihenésre, ezt megkaphassák. Dékán megköszöni a tan.oszt.beszámolóját, Kovák tanár hozzászólásával kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy a dékáni értekezlet anyagárnak tárgyalásakor érré a kérdésre is sör kerül. b./ Jelentés az orosz lektorátus oktató munkájáról. ■ - ■ - * ■ V Fülöp János lektorátus vezető az alábbiakban számol be az orosz lektorátus 1953/54*tanévi I.félévi munkájáról: \
