Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1953. január 27., V. rendes ülés
- 3o -L Lehetőségét kell nyutani annak, hogy a hallgatóság az előadásokkal kapcsolatos kívánságait kifejezésre juttathassa. Lnnék megvalósítását olyan formán gondoljuk, hogy a hallgatóság a Diszüléseken megbeszélné, mik azok az előadásokkal kapcsolatban, amik tanulásukban nehézségeket okoznak, ezenket helyesen kiértékelnék és a konkrét kívánságokat a Disz-vezető közölné a tanszékkel. FI. hogy az előadó túl gyorsan beszél s emiatt a jegyzetelés nehézségekkel jár, vagy hogy az egyes gyakorlati feladatok elvégzésére túl rövid idő áll rendelkezésre. Ily módon a hallgatóság építő kritikája is érvényesülhetne, ami csak előnyös lehet az egyes tanszékek munkájára. Aszakmai oktatás kérdésével kapcsolatban felhívjuk a Tanács figyelmét Kellner professzornak a Felsőoktatási Szemle 1952.márciusi számában megjelent "Milyen legyen a professzori előadás’1 c.kö zleményéré. Az egyéni tanulás módszerét előírni igen nehéz, s itt legfeljebb csak útmutatást és segítséget nyújthat a pedagógus a hallgatóságnak, amit azonban minoenki egyénileg, képzettségének és adottságainak megfelelően érvényesít. A folyamatos tanulás elvének fenntartása mellett a tanulásnak úgy kell történnie, hogy egyes fejezetekről átfogó képet nyerjen a- hallgató s az anyagot ne széjjeldarabolva, mechanikusan "beszajkozza", hanem a tárgyat tegye mag évá s alakuljon ki a kérdésről helyes véleménye. Mivel a középiskolában legtöbbször kisebb részlegek reproduktiv jellegű elsajátításán van a hangsúly, az egyetemre kerülő ifjúság egy része talán nem is látja tisztán a reá váró tanulási feladatot. Nem látja azt, hogy az egyetemen elsajátítandó ismeretek egymással- szoros összefüggésben állnak és szervesen kapcsolódnak a gyakorlati életben is alkalmazandó orvostudománnyá# Kívánatos lenne éppen e miatt az egyetemre kerülő ifjúsággal megismertetni a reá váró tanulási feladatot és segítségére lenni az ismeretek elsajátításának módszerében. Ezen magasabb rendű pedagógiai feladat bár figyelembe vétetik az egyetemi tanárok előadásaiban, mégis tudatossá lenne a hallgatóban feladata akkor, ha egyetemre beiratkozásakor néhány órában előadást hallana arról, hogy miként tanuljon az egyetemen. Avval a javaslattal élünk, hogy a feladat megoldása céljából a Pedagógiai Főiskola segítségét kérje a Tanács, és minden év kezdetén küldjön ki előadót a nevezett Főiskola, aki 2-3 órás előadássorzatban ismertetné az egyetemen szemelőtt tartandó egyéni tanulás és jegyzetelés módszertani kérdéseit. A tapasztalat szerint a hallgatóság nem ért a jegyzeteléshez. Sokan nincsenek is tisztában a jegyzetelés feladataival s emiatt a készített feljegyzések érthetetlenen sőt talán egyesek szerint károsak is, mert készítésük az előadás alatt eltereli a figyelmet az előadás lényegéről. A kialakult vélemény szerint a jegyzetelés még akkor is hasznos, ha megfelelő jegyzet van tankönyv áll rendelkezésre. Ugyanis ha a hallgató a jegyzetet helyesen készíti és az előadás lényegét rögziti le vázlatosan,■ezzel máris képet nyer az elhangzott anyagról. Talán elősegítené a helyes jegyzetelés megtanulását az, ha a gyaivorlatvezető időnként néhány jó előmeneteiü hallgatótól az előadási jegyzeteket bekérné s azokat átolvasva, kiválasztaná azt, amely legjobban rögzítette az elhangzott előadás anyagát. Ezt a jegyzetet azután a gyakorlati órán felolvastatná, rámutatva a jegyzet előnyös es esetleg hátrányos oldalaira# * . , , . Előfordult, hogy a professzor előadásain az asszisztentia neű jelent meg s ennek következtében a hallgatóktól kellett megkérdezne hol is tartanak az elméleti anyaggal. Kívánatosnak tartjuk, hogy az asszisztenha az előadásokon rendszeresen jelen legyen. A páros tanulás előnyei talán nem eléggé ismertek a hallgatóság előtt. Eddigi tapasztalatok szerint a vizsgákon azok a hallgatók tudták ismereteiket könnyen, jól csoportosítva és logikai
