Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. október 5., II. rendkívüli ülés

feltétlen inger, a''kor a feltételes reflex kialszik. Ha kutyáknak állandóan mutogattak táplálékot, de nem adnak enni, vagy ha bizonyos időközükben hatni engedik a feltételes táplálékjelzést /fény/, de nem támasztják alá a jelzést táplálékadással. A feltételes reflex kiváltását Pavlov szerint a gátlás hozza létre. Gátlást különbőzé mádon lehet létrehozni. Legegyszerűbb mád ja az, amikor a feltételes ingert nem követi feltétlen inger. Létrejöhet azonban a feltételes reflex kialvása úgyis, hogy más feltételes ingerrel combináljuk az ere - ti feltétele ingert, anélkül, hogy közben feltétlen ingert alkalmaznánk. Ily mádon is létrejön a reflex-gátlás vagyis nem indul meg a nyálelválasztá.

Gátlás is van feltétlen és feltételes. Inger és gátlás: pozitív és negativ elemek, amilyenek a természetben és természettudományokban sok helyütt előfordulnak. A ketté közt szüntelen harc folyik. A gátlási folyamat fontos szerepe pl. hoerv lehet év' teszi az agyveié sejtjei számára a legteljesebb értékű physiologiai pihenést. Soká tárté ébrenlét, az agysejtek megfeszített munkája kimerülésre vezet, de egvidejüleg kedvezé talajt készít elé a pihenés számára.

Feltételes ingerül szolgálhat minden olyan energiaforrás, fizikai vagy chemiai inger, amely érzékszerveinkre hatást fejt ki. így az ütemméré ketyegése, a hagskála több hangja, egyszerű szín, mértani alakzat, a bőr felületének érintése, léptek zaja stb. feltételes ingerül szolgálhat. Ebből érthető, hogy a környezet eseményeinek minden olyan mozzanata az élet folyamán feltételes reflex/ek százait és ezreit alakítja ki, amelyek egymással, valamint a feltétlen reflexekkel szoros kapcsolatban vannak. Bámulatos, hogy a szervezetben előforduld legfinomabb eltoládásokra mennyi feltételes reflex alakulhat ki. Ha néhány napig m^rphlumot adunk a kutya bére alá, utána elég konyhasót befecskéndezni, hogy ugyanazokat a tüneteket eléidézzük. Ugyanígy thyroxin vagy egyéb bizonyos bacteriumfajta legyengített kultúrája utánviz is azonos reakciót!

Az ingerlés és gátlás egymásteahatásából alakul ki a s vithesi vagyis az élőlény pillanatnyi magatartása a környezettel szemben.

Az állat pillanatnyi állapotátél függden, a bonyolult küls' ingerek között képes különbséget tenni, a különböző behatásokkal szemben pedig képes meghatározott magatartást kialakítani. Ez az, amit Pavlov az állat analizáld és syntetisálá kénessé gének nevezett*.

Azt is kimutatta Pavlov, hogy a feltételes reflexek kiénitésében kutván a nagyagykéregre feltétlenül szükség van, mert ennek kiirtása után nem lehet többé feltételes reflexeket kiépíteni, [a műtéti utón eltávolították a kutya agvába egész ,?felsoemeletét” vagy a nagy agyféltekék kérgét, az ilyen műtét után megszűntek az összes addig betanult feltételes reflexek és uj feltételes reflexeket sem tudott többé elsajátítani az állat. A veleszületett - feltétlen - reflextevékenységek, mint a járás, alvás, evés, amelyeknek a központjai az idegrendszer alsá részeiben feküsznek, ezután is megmarad tak. Ilyen oneratio után a kutya tudott járni, aludni, enni, de sohasem sikerült neki magának megragadnia, megszereznie az ételt, ne ismerte meg gazdáját. Az ilyen kutya az utcán azonnal elpusztult, a legelső automobil, vagy villamos elütötte, mert nem tért ki előle.- 6 -~ i i at y

Ilyen mádon kétségetkizáráan bebizonyosodott, hogy az minden szokása, tapasztalata, ügyessége azoknak a feltételes reflexeknek az összessége, amelyeket életkörülménye, viszonyai következtében addig megszerzett. Minden állat - és minden ember - születésétől fogva egyformán alkalmas a kultúra befogadására: nem létezik sammiféle "felsőbbrendü", vagy "alsóbbrendű" faj, minden ember meghódíthat ja a tudás magaslatait. Pavlov munkásságának eredménye valóságos tudományos cáfolata a aémet tévtanok, a "faji tudomány" sötétségének. Az is világossá vált, hogy a feltételes reflexei központjai a központi idegrendszer legfelső részében eglalnak he— lyetm stenbeb a fel tétlen /veleszületett/ reflexközpontokkal, amely az idegrendszer alsóbb részeiben találhatók. Ezért marad meg pl. a járás a nagy agykéreg eltivolitása után is, mert a . járási központ a