Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1965, Szeged

1965. március 30., V. rendes ülés

- 3 -Kedvessy rektorhelyettes szériát feltétlenül helyes szándék az objektiv vizsgáztatásra való törekvés, de ennek megvalósi­­tására nem tartja mindenben megfelelőnek a gépi vizsgáztatást. Véleménye szerint nem elégedhetünk meg a lexikális tudással, ami számszerű adatokra épül fel. A mai oktatás inkább a gondol­kodási készség megszerzésére, megáilapitására vonatkozik. Csat­lakozik ahhoz a véleményhez, hogy az Írásbeli vizsgáztatás ameny­­nyire helytálló lehet ott, ahol több ezer hallgatóról van szó, nem lehet helyes a mi körülményeink kozott. Lehet, hogy beválik olyan elméleti tárgyaknál, ahol a lexikális ismeretekkel megelég­szenek, de természettudományi tárgyak oktatásánál nem tartaná helyesnek. Ami az indexek átnézését illeti, véleménye szerint a korábbi ered mények nem befolyásolhatják a vizsgáztatót az érdemjegy megálla­pításában, mivel ha valaki jól felkészül feltétlenül javíthat az előzőekhez viszonyítva, vagy megfordítva, nem megfelelő tudás ese tén ronthat a tanulmányi eredményén. Julesz tanár véleménye szerint különösen a klinikai tárgyaknál az egyéniség kell, hogy előtérbe kerüljön s ezt nem lehet papí­ron elintézni. Úgy érzi, ez kissé a felelősség lerázását is je­lentené az oktató részéről. A vizsgáztatási formák keresésében úgy látja, az objektivitásra való törekvés a fő probléma. Úgy vé­li nem lenne helyes elsietni végleges véleményt kialakítani, hi­szen a tapasztalat azt mutatja oly sok mindenre rájönnek, hogy elhamarkodták. Beszélni helyes ezekről a kérdésekről, de végle­ges állásfoglalás talán még korai. Vannak kis és speciális tár­gyak, ahol talán el lehet fogadni az Írásbeli vizsgáztatást, de nagy, összefogó tárgyak esetében, ahol az ember megítélése első helyen áll, nagyon kell vigyázni. Ami az indexeknek a vizsga megkezdése előtt történő átnézését illeti, úgy gondolja, hogy erről minden professzor lemondhat, bár ez nem szabad, hogy befolyásolja az érdemjegy kialakításában, de lehet, hogy a hallgatót valóban zavarja. Novak gyógyszerészkari dékán egyetért az elhangzottakkal. A vizs­­gáztatás tulajdonképen azért is történik, hogy megnézzék, vájjon a hallgatók el tudták-e sajátítani azt, amit oktatnak. Ha az ok­tató személyesen vizsgáztat, saját magát is kontrollálhatja, mig az Írásbeli vizsgánál erre nincs lehetőség. Földes dékánhelyettes nem tartja szerencsés elnevezésnek az ob­jektív vizsgáztatási módszert. Ebből az elnevezésből adódhatnak a vélemény-eltérések, ismerteti a mikrobiológiai intézet módsze­rét. Az évközi ellenőrzés céljából legalább havonta egyszer, elő­re meg nem mondott időben Írásban válaszolnak 10-15 rövid kér­désre a hallgatók, ezáltal reális képet adnak tudásukról. A leg­fontosabbnak tartja, hogy a kérdések jól legyenek összeválogatva. Ez ellen a forma ellen a hallgatók sem tiltakoznak, annál is in­kább, mert az intézet nem kíván többet, mint amit a gyakorlato­kon megtanítanak. Az évközi ellenőrzésnek ez a formája megköny­­nyiti a vizsgáztatást, mivel menet közben is állandóan tájéko­

Next

/
Thumbnails
Contents