Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1965, Szeged
1965. március 30., V. rendes ülés
- 3 -Kedvessy rektorhelyettes szériát feltétlenül helyes szándék az objektiv vizsgáztatásra való törekvés, de ennek megvalósitására nem tartja mindenben megfelelőnek a gépi vizsgáztatást. Véleménye szerint nem elégedhetünk meg a lexikális tudással, ami számszerű adatokra épül fel. A mai oktatás inkább a gondolkodási készség megszerzésére, megáilapitására vonatkozik. Csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az Írásbeli vizsgáztatás amenynyire helytálló lehet ott, ahol több ezer hallgatóról van szó, nem lehet helyes a mi körülményeink kozott. Lehet, hogy beválik olyan elméleti tárgyaknál, ahol a lexikális ismeretekkel megelégszenek, de természettudományi tárgyak oktatásánál nem tartaná helyesnek. Ami az indexek átnézését illeti, véleménye szerint a korábbi ered mények nem befolyásolhatják a vizsgáztatót az érdemjegy megállapításában, mivel ha valaki jól felkészül feltétlenül javíthat az előzőekhez viszonyítva, vagy megfordítva, nem megfelelő tudás ese tén ronthat a tanulmányi eredményén. Julesz tanár véleménye szerint különösen a klinikai tárgyaknál az egyéniség kell, hogy előtérbe kerüljön s ezt nem lehet papíron elintézni. Úgy érzi, ez kissé a felelősség lerázását is jelentené az oktató részéről. A vizsgáztatási formák keresésében úgy látja, az objektivitásra való törekvés a fő probléma. Úgy véli nem lenne helyes elsietni végleges véleményt kialakítani, hiszen a tapasztalat azt mutatja oly sok mindenre rájönnek, hogy elhamarkodták. Beszélni helyes ezekről a kérdésekről, de végleges állásfoglalás talán még korai. Vannak kis és speciális tárgyak, ahol talán el lehet fogadni az Írásbeli vizsgáztatást, de nagy, összefogó tárgyak esetében, ahol az ember megítélése első helyen áll, nagyon kell vigyázni. Ami az indexeknek a vizsga megkezdése előtt történő átnézését illeti, úgy gondolja, hogy erről minden professzor lemondhat, bár ez nem szabad, hogy befolyásolja az érdemjegy kialakításában, de lehet, hogy a hallgatót valóban zavarja. Novak gyógyszerészkari dékán egyetért az elhangzottakkal. A vizsgáztatás tulajdonképen azért is történik, hogy megnézzék, vájjon a hallgatók el tudták-e sajátítani azt, amit oktatnak. Ha az oktató személyesen vizsgáztat, saját magát is kontrollálhatja, mig az Írásbeli vizsgánál erre nincs lehetőség. Földes dékánhelyettes nem tartja szerencsés elnevezésnek az objektív vizsgáztatási módszert. Ebből az elnevezésből adódhatnak a vélemény-eltérések, ismerteti a mikrobiológiai intézet módszerét. Az évközi ellenőrzés céljából legalább havonta egyszer, előre meg nem mondott időben Írásban válaszolnak 10-15 rövid kérdésre a hallgatók, ezáltal reális képet adnak tudásukról. A legfontosabbnak tartja, hogy a kérdések jól legyenek összeválogatva. Ez ellen a forma ellen a hallgatók sem tiltakoznak, annál is inkább, mert az intézet nem kíván többet, mint amit a gyakorlatokon megtanítanak. Az évközi ellenőrzésnek ez a formája megkönynyiti a vizsgáztatást, mivel menet közben is állandóan tájéko