Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 23., VI. rendes ülés

- 6 -lelő embereket választja ki egyetemi utánpótlásra. A KISZ szervezetet is az a vád érte, hogy saját funkcionáriusait’ igyekszik az egyetemen tartani. Fentiekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a hallgatók kiválasztásánál! elsősorban a szakmai képzettséget, emberi és politikai positiv magatartást vettek az elosztással foglalkozó szervek figyelembe. Azt is megemliti, hogy az utóbbi évek folyamán olyan KISZ tagok maradtak az egyetemen, akik funkciójuk mellett szakmailag is a legnagyobb mértékben megfeleltek az egyetemi állások betöltésére.'

Ráynay dékán, megjegyzi, hogy * az elmondottakkal kapcsolatban Volt' kivétel is, az Elosztó Bizottságot fel kell szólítani, hogy a kirívó példákra legyen tekintettel.

Szilárd elvtárs: A jelentést igen jónak tartja. Az össze-egyetemi kádermunkát ismertető jelentésben nincs belefoglalva az intézetek kádermunkája, erre csak utalás történik. Szükséges lenne határozatilag leszögezni, hogy az elkövetkező időben a tanszemélyzet sorában folytatott személyzeti munka elsőrendű feladata a minősítések felújítása, ill. kiegészítésének lebonyolít ása, 'a törzsgárda és az egyéni káderfejlesztési tervnek az előírásnak megfelelően történő kiválasztása, ill. elkészítése. Ezeknek a feladatoknak elvégzésébe be kell vonni a minisztériumi rendelkezésben érintett -személyeket. Megállapítja, hogy a kádermunka végzésében társé gye temeink jóval többet tettek saját egyetemünknél.

Helyesli a jelentés 2./ pontjában lerögzített javaslatot, amely azt hangsúlyozza, hogy az államvezetés tegye felelőssé az intéz|etek vezeteőit, hogy a dolgozók fejlődéséért, elsősorban a törzsgárda fejlődéséért ők a felelősek. Kétségtelen tény, hogy nem egyforma az egyes intézetekben a káderekkel való törődés.

. Meg kellene szűnnie annak a gyakorlatnak, hogy külön személy, vagy szerv foglalkozik a káderek szakmai, külön szerv pedig politikai fejlődésükkel. A tanári kar egy része nem választja szét az emberekkel való foglalkozásnak az említett két részét, de meg kell kívánni valamennyiüktől, hogy ne' csak a tudományos dolgozatok számával és tudományos munkával, hanem az asszitencia emberi és politikai fejlődésével is törődjenek. Párton belül az a vélemény alakult ki, túlhaladott lenne, ha akár a felvételnél,'akár ^ az elosztásnál a kádermunkában a -származási kérdések érvényesítését tekintenénk döntő szempontnak. A hallgatók felvételnél bizonyos pluszt jelenthet a szülő származása, vagy körülményei, azonban később, amikor a hallgató már orvosként dolgozik, a saját munkája és eredményei alapján biráljuk meg. Véleménye szerint minden farum, amely az egyetemen káderkérdésekkel foglalkozik, az általa elmondott szempontokat tekinti döntőnek, Azonban, hogy konkrét hibák ne történjenek, javasolja, hogy káder- és személyi kérdésekben sohase egy személy döntsön csak. Éppen azáltal tudtuk egyetemünkön jobbá tenni a kádermunkát, hogy a" személyi kérdéseket több fórum, több személy' tárgyalta meg.

^Javasolja, iiog^ az egyéni káderfejlesztési terv tartalmazza azt is, hogy mit vár az illető asszisztenstől meghatározott időn belül az .egyetem, milyen feladatok hárulnak szakmai-, politikai nevelésével kapcsolatban az intézetvezetőre; milyen külső segítségre van szüksége az asszisztensnek /pl. külföldi tanulmányút, kongresszusi kiküldés stb. biztosítása fejlődése érdekében/.