Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1957-1961, Szeged
1959. október 20., I. rendes ülés
2 A végzett hallgató ink kiválasztása az egyetemi utánpótlás számára természetesen már jóval az elhelyezési Bizottság működése előtt megkezdődött. Az egyetemi elhelyezésre jelöltek névsoráról a klinika- és intézetvezetők körlevélben értesültek. Az elhelyezési bizottság második ülésén kizárólag az egyetemi utánpótlásról volt szó, amelyen a professzor tagok arról értesültek, kik azok, akiknek az egyetemi elhelyezésével nincs probléma és akik a tanszékvezetőkkel egyetértésben elhelyezést nyernek. A bizottság elé csak azok kaptak meghívást, akiknek az elhelyezési ügye még függőben volt. Végeredményben az elhelyezéseknél kevéssé érvényesült a minisztérium és a négy egyetem egybehangzó álláspontja, mely szerint az egyetemi utánpótlást lehetőleg elmele ti intézetekbe kell beosztani, kivételesen olyan klinikai szakra, amely sürgős utánpótlást igényel. Az egyetemi utánpótlás 50 %-a került elméleti intézetbe és 50 %-a klinikai szakokra, amelyek közül egyik sem sorolható /a szülészet és a belgyógyászat/ a sürgősen erősitendő szakok közé. Egyáltalán nem érvényesült a minisztériumnak az az észszerű és országos érdekű kívánalma, hogy az Igazságügyi Orvostani Intézetbe való irányítást szorgalmazzuk, hogy a csaknem teljésen elnéptelenedett törvényszéki orvosi szak utánpótlása - ha késve is - meginduljon /az utánpótlás csak az egyetemi intézetekből történhet/. Az intézet nem kapott központi gyakornoki állást, egy most végzett fiatalunk az üres adjunktusi állás terhére nyert kinevezést. Egy másiknak az Igazságügyi Orvostani Intézethez való beosztását az összes illetékes hozzájárulásával, a bizottság teljes ülésén, az érdekelt jelenlétében kihirdettem. Ezt később az egyetem nullifikálta, amint utólag értesültem. A Bizottság munkája azt a célt is szolgálta, hogy a tanszékekkel egyetértésben sikerüljön a szétosztást elvégezni. Ez azonban - mint ahogy az elmúlt kari ülés is tanusitotta - nem egészen sikerült. A maga részéről nem tartja elegendőnek az 50-50 %-os megoszlást, tekintve, hogy az elméleti intézetekbe nagyobb létszámban volna szükséges a végzett hallgatókat szétosztani. Ezt a törekvést már az elosztó bizottság sem tudta megvalósitani, mert a bizottság elé kerülő fiatalok mereven ragaszkodtak eredeti elgondolásukhoz, klinikai elhelyezésükhöz. Javaslata, igyekezzenek^ klinikák, intézetek a hallgatóság érdeklődését az elméleti intézetek felé irányitani. Nem tartja egyébként helyesnek, hogy a bizottság tudta és hozzájárulása nélkül változtatta meg az' adminisztratív rész a hallgatók és bizottság közötti megállapodásokat. Ez annál inkább sem helyes, mert a bizottság felelős az elosztásért. Javasolja, hogy az elkövetkezendő évben a végzett hallgatók elosztásánál az említett hibákat és hiányosságokat igyekezzen a bizottság kiküszöbölni. Julesz professzor teljésen egyetért Kukán professzor beszámolójával. Hangsúlyozza, hogy a jövőben a minisztérium a kórházak közötti elosztást ne tekintse egyetemi feladatnak, miután ez meghaladja a bizottság feladatát. Belátja, hogy a bizottság a minisztérium direktíváit nem tudta teljesen végrehajtani. A bizottság a hallgatók elosztását illetően kész tények elé volt állítva, amit nem tart helyes megoldásnak. Csak azok a hallgatók kerültek a bizottság elé, akiknek az ügye vitás volt. A bizottság egy listát kapott azokról a végzett hallgatókról, akiknek az egyetemen maradása elintézett tény volt. Szerinte ez a meg-
