Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

- 20

kengyel, nyereg stb.az azonosságig menő rokonságban vannak a magyarországi avar leletekkel./Mindezt elmondta már a koroncói leletről írt munkájában./-A vjatkai ezüsttál lovas alakja solymász,nem vehető össze a szasszanida ezüsttálak lovas alakjaival;-Perm környékén keletkezett by'zanci hatás alatt,de elvitathatatlan a szasszanida hatás is.Karcolatai a gégényi csészéhez vezetnek,jelei sámánisztikus jelek,akárcsak a permvidékieken;Bogyai Tamás a MKM.ezüstcsészéjének Agnus Dei-ábráuolásán,amelyen a bárány oroszlánszerü,a keresztény szemlélet sajátos szinkronizmusát látja;-Gallus S.a felfüggeszthető csészékkel hozza kapcsolatba.Ezt Pettich már korábban észrevette. Idéh a solymászatra vonatkozó adatokat:Sta Saba-i dombormű,a MHM. padlótéglába;-az rokon a vjatkai tállal,a berlini Kunstgewerbemuseumnak egy XII.sz.-beli selyemszövetén lévő ábrázolással s László azt hiszi,hogy magyar műhelyből került ki.Az esztergomi kir.kápolna szőnyeget utánzó falfestményei a virágz/ magyar szövő művészetre világítanak rá.Magya» solymászok tanították me& a nyugatot erre a vadászati módraj-a X.sz.-ban már magyar minta után magyar lószerszámmal ábrázolják a magyar solymászt.-A velencei San Marco dombormüvét a trecento művésze faragta,a sárkányölő Szt.Györgyöt ábrázolja^ lószerszámján a magyar lószerszámra annyira jellemző levélalaku csüngök vannak;-a ferrarai dóm főkapuja feletti 1135-beli s Szt. György sárkányharcát ábrázoló ló szügyelőjén is levélalaku csüngőket látunk,a lószerszám magyar;-a lónak hálós formája van,

A farrózsás hámszerkezetet megtaláljuk XII.sz.-beli japán lószerszámon is s rajta megvan a szügyelő levélalaku dísze is, és pedig u.ott,ahol a magyar honfoglaláskorabeliek.-A farrózsás farhámot csak olyan népek hozhatták magukkal,amelyek még a varrott tegez elterjedése előtt kiszakadtak a keleti kultúrkörből:a kunok, vagy a törököd.-Európai elterjedése a magyarság által történt.A magyar ló hires és keresett volt.Vitték is minden felé.Szt.László megtiltja kivitelét.A lóval ment nyugatra a magyá/lló szerszám is.A királyok is ajándékoztak egymásnak felszerszámozott lovakat.Az Anjouk alatt szoros az érintkezésünk Olaszországgal;-Zsigmond alatt Németosszágfelé lüktetőbb az összeköttetés;-a magyar lószerszám tehát ekkor is tért hódit»akárcsak a vadászat és solymászat.-A Szt. G^örgy-szobor hajviselete magyar,magyar a nyerge,lószerszámja s ez csak a honfoglaláskori magyar emlékekből vezethető le mint előzményékből/,-valószínűleg a Székelyföldön keletkezett/;-a ló is a honfoglaláskori ló erdélyi fálfaja;-a mesterek valószínűleg Kolozsvárra betelepedett székelyek,-írja László,-a szobor,mint azt Posta B. megállapította,olasz impulzus alatt született meg.

Mivel a művészek eredetének kérdése szélesebb körű vitát

I