Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

_ 7 -v

nagyok vonalú áttekintésnek látszik, a leletek, különösen pedig az éremleltetek segítségével azonban rámutat hazánk kereskedelmi kapcsolataira s igy különösen fontos az a megállapitasa, hog«.; a aéza f e jeáeleim koráig a Vereckei szoroson át vezető 2.-Ny.-i mt volt az uralkodó, Gré za,de különösen Szt.István kocától fogva a levántei ut fontossága lép előtérbe.A leltetek azt is megmondják nekünk, hogy a király ho ;% teszi rá kezét a fontosabb utakra,révekre»átkelő pontokra,azok csomópontjaira s hogyan kerül a király irányítása alá az egész kereskedelem,ami a királyi hatalom megerősödését segítette elő.Támogatta ebben a nyugati fegyverzettel ellátott megyeri törzsből szervezett királyi hadsereg is.-Ez vezeti Lászlót a kétélű kardok kérdésének tisztázásához:csak a díszesebb kivitelüeket szerezték be a normannoktól, a tömegcikkeket a karólingok szállították. Egyébként kardpengéiket a normannok is a karolingoktól vásárolták. -Ügyesen választja szét az avar és magyar települési formákat, a magyarokét a mai tanyarendszerrel hasonlítja össze, ami véleményem szerint, még elfogadhatóbb bizonyításra szorul.Mai tanyarendszerünk u.i. nem szolgálhat kifiaduló pont gyanánt.-kompás térképet

ad a hazai kereskedelmi utakról s azoknak az ország határain kivü^Cfágazásáró 1. Az Egyesült Szamos mentén haladó,ebben a dolgozatban mint fSutról a 4.sz.alatt ismertetett dolgozatával kapcsolatosan már kifejtettem, hogy nem fogadható el külső, természeti okok alapján sem.Az újabbam kezeim közé került gyulafehérvári wiking-kardtókvég,egyébb leletekkel együtt, nem az 0jtozi-szoroson, a K. és Ny.igazi kapuján átvezetá ut fontosságát emeli,hanem az E.D.-ét.

10.Erdély településtörténetének vázlata ozt.Isuvaa.>orai^«

Megj.az Erdélyi Tudományos füzetek 167.sz.-ként 22 l.terjedelemben,

4 térkénnel.-fiz eddigiek után szinte sajnálja az ember leírni,hogy ez a dolgozata az Íróasztal melletti meditál szellemes s könnyen megtévesztő eredménye.Egy rosszakarója úgy jellemezt*, hogy harmonikázás az erdővel.Ez túlzás.Az ember és az erdő u.i.elválaszthatatlan egymástól, amióta csak megindult az emberi élet és munka a Földön.A település szempontjából azonban a két irányadó tényező az éleltei és védelem, ezekhez járul harmadikul a nyersanyag k^-dése helyben, vagy a közelben;-negyedikül pedig, jobb kifejezés hijjan a kénveim. aminek fogalomkörébe az igényeket is sorolom.Mindezekhez járulnak a kulturális körök.Ezeknek tartalmi és fogalmi köre az idővel változik, bővül.Közben történhetnek olyan külső esenémények, amelyek szűkíthetik azt.-Aztán: a régészet terén naponkint ki vagyunk téve meglepetóseknek.Legyen elég ebben a tekintetben egy előre' csak arra hivatkozom, hogy 1911-ig Erdély úgy szerepelt a tudományos köztudatban, hogy kiesik az őskőkori kultúrából.A kiva-