Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

- R -V

ló Koch Antel Gyűjtéseinek eredményei/Andrásházapuszta, Türe,Líagyarlóna stb./az SÍM.Ásványtárában fiókokba rejtve lappangtak.1911- ben Teutsch Gyulának Szitabodzán,nekem Csoklovinán sikerült s régibb kőkori 3 fejlődési pházisa emlékeit feltámom.Ma? Erdély az aránylag sűrűn megült országrészek közt foglal helyet. És, amiről pályázó nem emlékszik meg, pedig ebben az időben ugyancsak hatalmas erdőségek boritják földünket, a középső kőkorban mi vagyunk a kőzvetitők Palesztina és a Skandináv kulturkör között.-Térképei akárcsak az én Repertóriumoméi, elvet fejezetnek ki s nem tarthatnak szánot a föltétlen pontosságra.—A t,üz,a technika ifik ismerete az a 3 lendítő

erő, amely az emberiséget a haladás utján laind előbbre segiti.-Hogy melyik korban mekkora területet ült meg az erdélyi ősember,az függött a körtől,annak fiatalabb, vagy régibb szakaszától;-fügött a külső népmozgalmaktólj— a belső természeti viszonyoktól.-Kolozsvárt a Mátyás-téren, a ref.leányfőgimn.telkén^ a nemzeti színház megett virágzó telepek voltak az újabb kőkor végén.IJgyanilyennek a nyomai mutatkoztak Szamosujvár Főterén is,-Jött egy esős évszak megnőtt a Kis- Szamos, valamennyit elárasztotta, lakót védettebb helyekre zavarta

s többé nem tértek vissza előbbi lakóhelyiikrei nem úgy, mint a tordosi egykorú telepesek,akiket ugyanabban az időben szintén elzavart a Maros árja,de két Ízben is visszatértek oda,ahol legelőbb ütötték fel tanyájukat.-Az a nagy fellendülés, a lakott területek hatalmas kibővülése,amit a réz- és bronzkorban tapasztalunk, Erdély földrajzi helyzetén kivül természeti kincsekben való gazdagságában,minden irányban való jó összeköttetéseiben leli magyarázatát,ami hármas szerepében domborodik ki:termet a saját leikéből,átvesz,közvetít É.és D,,K. és Ily.között.-A koravaskori lakott helyek összezsugorodása részben látszólagos,részben azokkal a népmozgalmakkal függenek össze, amelyek megszüntették Erdélyben a nyugalmat és biztonságot.Ezért e— melnek ebben az időben annyi várat.3 ez áll a második vaskorra is.A szkiták mint lovas—nyilas nép csak azokat a helyeket ülhettek meg, amely lovas-nyilas voltuknak megfeleltek.Az Erdélyből való kivonulásuk a dákoknak a Balkánról való előretörését hozta magával,kb.a Kr. e.IY.sz.elején.-Aztán nem szabad a szkita lelőhelyek térképét a koravaskori leletek térképnek figyelmen kivül hagyásával mérlegelni,készen a szkiták a leigázottakkal együtt temetkeztek,mert helyenkint együtt ia éltek,-sőt az újabb leletek azt mondják nekünk,hogy nem mint azt a piskii fibula alapján eddig hittüksaz V.sz.-ig,hanem még a korakelta periódusban itt vannak apó ^ek

Kit bizonyít ez? Azt,hogy régebbi kulturék képviselíi kesobbr ko

I