Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

gai átvevést értek mert, a kapott adatokat, mondhatnám, László-i módon, szélesbb körre világítva használja fel ©ezzel kapcsolatosan van mondanivalója a későközépkori nívelődéstörténet szempontjából is.-A Hampel által kcetok-nak,Éber által fonalgombolyitónak, de Rhé Gyula

által helyesen tíitartónak felismert és meghatározott avar csontem- 3.ékek kérdését is helyesen világítja meg, amiben Manningenanek a finnugor női viseletről irt munkája/Suomen Suku III.»Helsinki 1934.386.- 388,1,/van nagy segítségére, azonban a László éles megfigyelő képességére volt szükség, hogy egyszer már végleges rendet teremtsen ebben a kérdésben is.-Rokonjelenség ez a tütartó a finneknél, avaroknál, magyaroknál egyaránt.

16.Adatok az avarság néprajzához.III.rósz.Német kivonattal,

1? 1.#4 kép és 2 t.—Megj. az AÉ,1942.334.—346.1.—A Bodrogszerdahely— malomhomoki csontiga rendeltetését magyarrázsa meg ebben a dolgozatában és rajzban is bemutatja az avar lóiga helyreállítását.Felfogása szerint nem déli, vagy nyugati nemzetektől került az avarokhoz és közép— azsiai népekhez.A tele közölt adatok valószínűvé teszik, hogy a steppel fanyereggei együtt ugyanabban a kultúrában született meg.

17«Adatok az avarság né ura i zához.IVhrész.Q 1. és 3 kép, 5.t.Megj. a Gerevich-Emlékkönyv/BpesfJVl6.-24.1.-Eddig követett összehasonlító és aprólékosan részletező módszeréhez híven,a magyar pász— torkeszsogek egyes részeinek tanulmányozása rávezette annak megfejtéséhez, hogy a kiskörösl-Pohibuj-Maokó-i, valamint a Homokmégy-Halom-i 102.110.sz.sír mellékletei közt szereplő hengeres s oldalt 2-3 lyukkal áttört csonttárgyak va-^gy bőrzacskók zárószerkezetéhez tartoztak, vagy pedig a 3zijak Összebogozását megakadályozó u.n. kopáüsesontok voltak; -a csontlócek pedig a lappok tarisznyafelszerelése nyújtotta analógiák alapján a tarisnya felszereléséhez tartoztak.Megállapítja, hogy a népvándorlások korán át használatban voltak s vannak a mai napig.Dolgozatát az éles megfigyelés, a néprajzi készültsége részleteknek pontos meglátása jellemzi. Hogy a régésznek ethnographusnak is kell lennie, talán azzal magyarázhatnám meg legkézzelfoghatóbban, hogy a rézkortól: kezdve, különösen bronzkori telepeinken gyakran leltek vadkanagyarból faragott, lyukas lapokat,amelyek a László által felsorakoztatott példák alapján tarisnyafelszereléshez tartozhattak,—Koronája cikkének az a pár rajz, amivel megfejtését kézzelfoghatóbbá teszi.

III.Honfoglalás kora.

18,Budapest a népvándorlás korában.33 l.,3 kép és 21 t.-Megj.

Bpest tört.I.k,781,-818.1,—Első tekintetre leletstatisztikának s- 6 -