Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/2, Kolozsvár

1943. március 26., VII. rendes ülés

-23-hog,y Ő a második -írtől

mzéa /laoasa*malnao/ otyraonjökdrit a harisa41k ír— telire a is nők etymxOcglai alapját sorolja fel? > ont ja*hegylakó, hegyi szellőm, hegyi nimfa. Hogyan is kerülne a main, man tőbe a "t* ? Hígba nem is tudna a szorzó erről a harmadik igen elterjedt stymologlá— * ról annyit tudnia kellene, hogy egy montja ety aont ne a lehet a nain-raan tövei kapcsolatba hoznii Azt lehetne gondolni, hogy a oikk szővegében kimaradt valami, ha a szerző nem mondássá meg express!® verbis: a sző ...kit eredet alakra mohot vissza 5b ha nem magyarázná bele ebbe a kettősaígbo a nitsokai Apollóit» Dionysos polárltást, mely a óikká— ben egyíbkínt is nagy szerepet játszik, :z magyarázza meg azt a laondatot is, mellyel a szófojtást kezdi: "Együttes hatóerejüknek /t,i. Apollónknak éa Dionysos 'nak/ talán leghívebb kifejezdse abban a szóban rejlik, amely a girdg muzsikában kapcsolja össze őket: ez a rcizsß is most kezdődik a szó etyoologikus magyarázata, Termászetes, hogy itt a: raoatj.v hegyi szellora-írtelmosás— nek nem volt helye, mert az otymologi&ban is ki kellett fejezni az VpolloiVviOTtySöS polaritást, —mintha a kit etymologia nem jelentene alternatívát, bánom "titokzatos kettősséget"— mintha a sző egyszerre leit tőből származhatna, /T íve- t