Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/2, Kolozsvár

1943. március 26., VII. rendes ülés

Azt sem mondja az Auotor Pori hypsous, hogy crodotoa félelemből forgatja • föl a beszéd hevében a szórendet, liánom esek azt /25,1/, hogy a pathos hatása alatt -a hypsea pedig pathotikozu agyflrtvgv forgatjuk fal a normális szórendet, mint ahoav félelemből is szokott megtörténni és orr© példát idéz í lerodot óéból, még pedig a phckalai Pionysioe beszédét /Merodotos 6, 11*/* A Deiraost pedig a már régóta színtelenné vált ás eredeti ©tymologilruo ártalmát vesztett ás csak azután szakkifej©zássá vált Deinós szóban osak az fedezheti fal, aki a deinós szót ás az ebből képzett öeinotee-t nem ismeri, vagy nem akarja ismerni ás minden áron más értelmet akar belelátni.

Hasonló erőszakos bel©magyárázást találunk a kivetkező helyen: ’’Aphrodité a világbéka megteremtője, ^nnek a világbükének válik hivatott védőjévé a i'eri hypsous szerzője akkor, midőn egy filozófusnak válaszolva kifejti, hogy e művészetek ás így a szép kialakulásának "útjában sohasem a külső világ, az éppen uralkodó rendszer /köztársaság vagy osász&raág/ áll} igazi akadálya az emberiség belső világának rombadőlte**, XLIT.3,Phil.ffizl, 1935, 3ö7,old,

Ilyen bolemagyúrázásokkal könnyű Mizöc motívumokat találni Sionyaios ITalikornaasensio munkájában és a Peri hypsous-ban. Ha özeket még megtoldjuk állítólagos terminológiai egyezésekkel