Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

utóbbinak klasszikus jellemrajzát adja /351-354*/* Lelkiségünk megnyilatkozásait inkább keresi a köz-< mondások megfogalmazásában, az észjárásban, mint a tárgyformák leírásában, pl* bögrék vonalaiban. Né-_ pi kultúránk dicsőségei között nép-V-balladaköltészetünket emliti és kijelenti, hogy mesekedvelő nép vagyunk

• —

nálunk jobb mesemondó aligha van Európában* A magyar mesék megtisztult lelki világából, amely feledhetetlen élmény nekünk, — állapítja meg tovább Viski, Solymossy Sándor mesetanulmányaira hivatkozva — a magyar nép eszményeire s a lovagiasságra, a tökéletes igazságszol—_ gáltatásra és keleti jellegünkre, _ ősvallásunkra lehet következtetni^ Mily gazdag lelki és magyarságismereti távlatok! A tárgyi néprajz morfológiai vagy akár kulturális köröket, összetartozásokat megállapító, összehasonlító kutatásai sokkal kevesebbet árulnak el népünk lelkiéletéről*

Távol áll tőlem, hogy kisebbítsem a tárgyi néprajz fontosságát, népünk életmódjának, iparának, szorgalmának munkás foglalkozásainak megismerésé« ben* A tudomány szuverén joggal ku« tathatja, hogy például miképen szerepel Szent István királyunk a bajor néphagyományban /v*ö*Fallenbüchl Ferenc cikkét,Kath*Szemle, _ 1939, 479/, vagy például azt tehe«*ti, hogy a »kaszák, főzőedények, _