Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

házassági szokások stb.” variánsait

”tárgyi és földrajzi szempontból föl cédulázza, kartotékokba rendezze”,miként a skandináv és finn módszerről Zichy István jelentette ünnepibeszédében /Ethnogr. 1940, 4/* Szükséges a tárgyak, a népfoglalkozások tanulmányozása a nyelvészet a magyar szókincs-kutatás szempontjából is. Elég, ha itt Mészöly Gedeon jelen— téstörténeti és etimológiai tanulmányaira, Csüry Bálint intézetének műszókincs—publikációira és Szabó ~ T. Attila erdélyi dolgozataira utálok, vagy az ismeretes Wörter und Sachen német folyóiratra, amely a ~ szó és tárgy kultúrtörténeti egy-“ ségének jegyében működik. A primitiv tárgyakból is lehet lélekre kö-* vetkeztetni, de a tárgyak, az éleirmód leirása könnyen öncéllá válik és a tárgyi, pozitivista néprajz szemléleti anyagából csak kevés kutatónak tudott kiemelkedni. Pedig“ itt is van alkalom lelkiséget, őshiddelmeket kutatni. Magasabb egységben nem is választható el egymástól a két terület. Erre még rátérek, itt most csak olyan természetű mozzanatokra legyen szabad hivatkoznom, mint Solymossy tanulmá« nyaiban A va3 babonás ereje /Ethn. 1933» 97/, a Vadász temetése c.képtörténete /Ethn.1915» 232/, vagy Bátky Zsigmondnak a népi építkezésről szóló tanulmányában /A Magyar-^ ság Néprajza I, 157/a démonelhárí-