Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

11 Mitteilungen aus Ungarn című folyó­iratot, amely néhány éve alatt kül­földön élénk visszhangot keltett.A Magyar Néprajzi Társaság első elnöke, Hunfalw Pál írt egy nagy összefog­laló munkát Magyarország etlrno :ra­­•phiá-ia címmel /1876/,amely azonban nem néprajz,hanem néptörténet vagy népiségtörténeti kisérlet. A magyar ethnografia tudományának voltak megfelelő orgánumaivá Nemzeti Múzeum néprajzi tára,amely később kivált önálló Néprajzi Múzeumként és amelynek gyűjtő,földolgozó munkájá­hoz a vidéki néprajzi gyűjtemények /Szeged,Kecskemét,Szombathely,Kassa, Debrecen,stb./ csatlakoztak,— népink anyagi kultúrájának,iparművészetének föltárását a Néprajzi . .r t es if oben /1900 óta/ művelhette.Nem hiányoztak az aránylag fiatal tudománynak mód­szertani megalapozói,célkitűzői sem* Kiemelkedik ezek közül Katona Lajos, aki mindjárt az Nthnografia első kö­tetében publikálta Nthnologia,eth­­nograohia,folklore című alapvető ta­nulmányát, a folklore szó alatt a nép szellemi termékeit értve és fölhasz­nálva munkájához 'wundt kialakulóban levő rendszerének szempontjait /Über . Ziele und Ne ge der Völkerpsychologie, 1888/• Megemlítem,hogy Katona Lajos utalt a folklore és az összehasonlí­tó irodalomtörténet kapcsolataira,a­­meiy utóbbi a szóbeli néphagyományok vándorlásait mutatta ki. . . Katona Lajos a kilencvenes években

Next

/
Thumbnails
Contents