Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

tervezett egy nagy összefoglaló munkát, Az összehasonlító Iiarvo­­mánvtan /folklorisztika/ alapvo­nalai Te nyílttal Bevezetés a hason­­lító eth.norraníiia és etimológia tudományába címmel. /Y.ö.írod.Ta­núim. 11,380,/ A munka,sajnos,nem készült el és a néprajz-tudomány maga is áldozatává lett annak a hiánynak,hogy nem volt tanszéke e­­gyetemeinken.Katona Lajos mindin­kább az irodalomtudomány felé fej­lődött és 1908-ban a magyar iroda­lomtörténet tanárává nevezték ki a budapesti egyetemen.Igaz,hogy 1900 óta,mint magántanárnak,nagy hatás^ volt tanítványaira,de természet­szerűleg szűkebb körben.Az ethnog­­rafusok számára csupán néhány,ne­héz élőménetelü múzeumi állás kí­nálkozott.Rosszabb helyzete volt a néprajznak még a művés zettö rténe o­­nál is,amelynek legalább Budapesten volt tanszéke,bár a vidéki egyete­meken ma is csupán egy művészettör­téneti kathedra van. Az első mqg yarországi néprajzi tanszéket ICLebelsberg Kunó gróf el­határozásából állították föl és pe­dig a szegedi egyetemen,1929-ben.A muzeológus Bátkv Zsigmond;a "tárgyi ethnografus G-vőrffv István; és a folklorista,de tárgyi vonatkozásokkal is foglalkozó /v.ö.pl.Csi fejfaformák, Sthnographia 1930,65/ és tudományának tárgyáról,módszeréről elmélkedő /v.ö. Rthnographia 1926/ Sólymossv Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents