Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. május 21., IX. rendes ülés

V 1

l-b

Zsilinszky,Basics,Earáth,Bihari f ej— tegetáseinek alig szentel egy fái oldalt, holott a felsorolt írók mindenike komolyan merül el a tragikumelméletbe .Ha a fent említett alaphibát figyelembe vesszük,akkor nem csodálkozhatunk azon,hogy "Egyéb eredmények" című fejezetében /51-62. oldal/ öt írónak a nézetét vázolja; köztük a Pékár Károly esztétikáját

is,amely pedig,amint Mitrovics-ból

/

idézi,nálunk a biológiai irányú esztétikai elmélet legrendszeresebb alkotása.

Ami az egyes tanok ismertetését illeti,azok a legritkább esetben emelik ki az illető tanoknak lényeges pontjait,hanem inkább csak kivonatot adnak.Az a körülmény,hogy az egyes tanokra vonatkozólag nem tud immanens kritikát gyakorolni,sem önálló értékelést adni,arra mutat,hogy a tragikum szövevényes problémáját nem tudja a maga erejével áttekinteni.Az ilyen természetű megjegyzéseit úgy látom Mitrovics és Császár Elemér idevágó műveiből meríti,pedig egy doktori disszertációnak a főfeladata épen az,hogy a problémára vonatkozó fejtegetései önállóságra és a tudományos munkában való jártasságra mutassanak.

Azt itt épen csak megemlítem,hogy

egyetemünk volt professzorának Böhm Károlynak a tragikumra vonatkozó fejtegetéseit nem ismeri /megjelentek a "Szellem és ílet" második kötetében/ s ezért természetesen Kondor Imrének