Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged
1940. január 11. III. rendes ülése
Ezt a felesleges vizsgahalmozást még tetézi azután az a követelmény, hogy azok, akik pusztán csak kari hallgatók, még egy második szigorlatot is kötelesek letenni az "utolsó szigorlat" előtt egy évvel. Azt jelenti ez, hogy aki ezeket az "első" "második", "utolsó" szigorlatokat nem akarja letenni, az nem is iratkozhatik be a Tanárképző Karba ? Általában azonban ezek a "szigorlatok" egészen rejtélyes valamik, mert a Javaslat egy szóval sem emliti, hogy mikor teendők le, kik teszik le, mi az egyes szigorlatok tárgya ? Mi csak sejtjük, hogy a doktorátus megszerzése céljából lesz szükség ezekre a szigorlatokra, de akkor ismét azt nem értjük, hogy ezek a doktorandusok már az első tanév végén szigorlatot tesznek szaktárgyaik segédtudományaiból? Itt u.i. az a baj, hogy éppen azok, akik a legkiválóbb doktorok éppen nem a beiratkozás alkalmával döntik el magukban ^ hogy mi lesz doktorátusuk főtárgya, sőt a legtöbb még azt sem tudja, hogy fog-e egyáltalában doktorátust tenni! Es azután ha egy-egy hőkeblü ifjú vagy buzgó hölgy el is határozta, hogy melyik tárgyból lesz tudós, mi lesz akkor az első szigorlattal, hogyha a segédtudományokat az első tanév folyamán nem adták elő a professzorok vagy csak részben adták elő? Vagy talán a professzorok tanrendjét is meg fogja állapítani a Tanárképző Intézet, illetve a Tanárképző Intézet előterjesztésére a Tanárképző Kar ? Es végül ismét egy elvi kérdést kell ( felvetnünk. A most szóban lévő Il-ik Javaslat a Focim szerint a Budapesti Tanárvizsgáló Intézet és Tanárvizsgáló Bizottság javaslata. Ha igy áll a dolog, akkor ebben a javaslatban miért szól a derekas rész éppen azokról a kari hallgatókról, akik "nem tanárképző intézeti hallgatók? Ezeknek minden ügye
