Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged
1940. január 11. III. rendes ülése
*- 4 Ugyanez okból kell a leghatározottabban kifogásolnunk az Indítványnak mindazon pontjait, amellyel a Tanárképzőt a maga teljességében a Karnak, illetve nálunk két karnak rendelik alá. Ezen fogalmazás szerint a Tanárképző teljesen elveszíti a maga önállóságát és a Karnak, illetve nálunk két Karnak pusztán véleményező és előkészítő szervévé válik. De azután hova lesz a vezetés egyöntetűsége Szegeden, ahol a tanárképzés két Kar mellett folyik? Vájjon mindakettő fog Elnököket és I- gazgatótanácsosokat választani? Vájjon az ily módon egybeállitott Igazgatótanács mindakét Kar főnöksége alá fog tartozni, amikor is azután meg fog történni - egész bizonyosan a legtöbb esetben igy fog történni - hogy az egyik Kar egészen más határozatot hoz, illetve más utasítást ad az Igazgatótanácsnak, mint a másik? Vájjon egy ilyen állapot létesítése igazán reformot jelent-e? Érdemes megfigyelni, hogy a Javaslat ezen merőben szervezési kérdések után, mindjárt egyfolytában, még csak kibekezdést sem téve, a tanárképző előadásaira vonatkozó kívánalmát azaz óhajtását adja elő összesen 4 azaz négy sorban. A Il-ik Javaslathoz: Ad 1., Kern tudjuk miként értelmezendő a Javaslatnak az a követelménye, hogy az első tanév végén minden kari hallgatónak - tehát nemcsak a Tanárképző Intézet tagjainak - első szigorlatot kell tennie? Annak is pld. aki a teológiát elvégezve - mondjuk a keleti nyelvekben akarja magát továbbképezni s pusztán ebből a célból iratkozott be a Karra? Immár e kérdés felvetése világosan mutatja, hogy nem jó a tanárképzési szempontokat tenni uralkodóvá a Karon. Lehetnek olyan egyének is, akik tisztán tudományos érdekek által vezettetve iratkoznak be a Karra.
