Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1938. szeptember 29. I. rendes ülése

ta János nevű külföldön élő hazánkfiaival, akik ahelyett, hogy idehaza elmondanák - nem bánjuk; minél nyersebben - kritikai megjegyzéseiket, a külföld előtt diszkreditálják a magyar tudományosságot. Melich János a Nyelvtudományi Társaság elnöki székében már szóvátette ezt a nemzetgyilkos kritikát.

A német Schünemann jogosan kritizálhat bennünket /v.ö. Magyar Szemle 1927:320/a./, bizonyára meg is kapta érte a jutalmát. Megszoktuk már, hogy német barátaink gyűlölettel és lenézéssel Írjanak rólunk. De mit érdemel az a szépreményü magyar ifjú, aki az Eötvös kollégiumból kikerülve a berlini magyar intézet éltető falai között ezzel a mondattal denunciálja a magyar irodalomtudományt:

11 ZoInai ist jedenfalls ein gutgläubiger Mensch, wenn er glaubt, die ungarische Literaturwissenschaft sei wirklich schon dort, wo er sie hinstellt" - ? /Ung. Jahrbücher 1927:250./ A magyar irodalomtudomány színvonala nem szorul védelemre a Barta Jánosokkal szemben, akik eddig még egy miliméterrel sem járultak hozzá ennek a nivónak emeléséhez.

2. / Ezt a szöveget soha senki azóta nyilvános helyen nem inkriminálta, annál.kevésbbé, mert

a. / részben csak Melieh véleményének oratio obliqua formájában való regisztrálását tartalmazta;

b. / mert magyar érzésből keletkezett;

c. / mert teljes összhangban volt a Magyar Nyelv és a Magyar Szemle körének /Melich János, Pais Dezső, Szekfü u-yula, Halász Gábor/ nyomtatásban is kifejezett véleményével. /Ezeknek, valamint az Ung. Jb. megfelelő szövegeinek idézésétől eltekintek./

3. / Nyilvánvalóan kitűnik a Szép-