Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. június 22. X. rendes ülése

- 5 -dományos kutatás terén is. Azok az értekezések, amelyeket a népvándorláskori művészetről írt, a magyarok vándorlása tekintetében is értékesek, mert

éppen azt a kort tartják szem előtt, amelyben a Kelet és Nyugat nagy fontosságú érintkezéseket mutat. Hogy itt azután Takács nézete nem mindenütt talál elfogadásra, az a tudományos munka lényegéből következik, de mutatja azt is, hogy eredményeivel komolyan kell számolnia annak is, aki azokkal nem ért egyet. Ezeket az eredményeket különben az oxfordi XVII-ik orientálista kongresszuson /1928./ tartott angol nyelvű előadásában, és 1934-ben a londoni School of Oriental Studies tartott előadásain is közölte. A széfiái bolgár régészeti intézetben is a khinai és hun művészeti formákról értekezett. 1935 végén ismeretes ázsiai útjára indult, amely út reá és a magyar tudományra nézve gazdag gyümölcsöket termett. Ezen útja folyamán előadásokat tartott angol nyelven a haiderebadi, lahorei és calcuttai egyetemeken, a tokyoi Keleti Kutató Intézetben és Pekingben a kinai festők egyesületében.

Takács Zoltán azonban a magyar művészet múltját és jelenét is alapos tanulmány tárgyává tette és a magyar művészeti eseményekről a külföldet immár évek hosszú sora óta értesíti a külföldi kiállítások rendezésében, katalógusok megírásában tevékeny részt vesz. Tanulmányokat irt külföldi szaklapokban többek között Székely Bertalanról, Munkácsy Mihályról, Benczúr Gyuláról, Thorma Jánosról, Doby Jenőről stb. A

Pester Lyoydba és más közlönyökbe Írott cikkei pedig azt mutatják, hogy Takács Zoltán napjaink művészi mozgalmait is élénk figyelemmel kiséri s azokat kellő kritikában részesíteni képes. Ez a rövid s bizonyára hiányos áttekintés is kellőképpen mutatja, hogy Takács Zoltán nemcsak a Kelet művészetének történetében járatos, hanem a nyugati