Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. június 22. X. rendes ülése

világnézete között éppen abban mutatkozik külömbség, hogy a keleti világnézet, vallás és művészet szervesen fejlődött minden lényeges zökkenés nélkül elejétől napjainkig. Az őskorban Takács nézete szerint nem volt külömbség a Nyugat és Kelet emberei között. A külömbség csak a hellenizmus hatása alatt állott elő; ebben a korban szakadt ki az őskori kozmikus világnézetű emberiség seregéből a homocentrikus nyugati ember. Nagyon messze vezetne, de nem is tartozik egy véleményes javaslat keretébe annak részletes taglalása, hogy Takács miféle tények és jelenségek alapján jutott alapnézetéhez és mely értekezések, miféle mdzeumi munka, tanulmányutak segítették ezen véleményének kialakulásában. Csak azt akarom megemlíteni, hogy idevágd irodalmi működése 1920 éta az én tudomásom és számlálásom szerint magában foglal 9 önálló munkát, amelyeknek egy része német és angol nyelven is megjelent, 125 értekezést, amelyek magyar,német, francia, angol folyóiratokban jelentek meg s amelyeknek egy része arról is tanúbizonyságot tesz, hogy Takács Zoltán nemcsak a Kelet szellemi, vallási, művészeti életének alapos ismerőse, hanem a kinai nyelvnek és Írásnak is ismerője. Ázsiai útjának eredményét 28 német és angol nyelven irt szakfolyóiratban tette közzé s ezeket az eredményeket ismerteti Buddha utján a Távol Keleten c. nagy munkájában, amely 1938-ban jelent meg.

Takács Zoltán tehát a Keleti népek művészetét nagy szellemtörténeti távlatban kutatja és ismerteti, ami által minden értekezésének eredménye általános és egyetemes történeti szempontból is értékkel bir. Értékkel bir különösen magyar nemzeti szempontból, amely tényt erősen és kivételesen kell hangsúlyoznunk ma, amikor éppen a nemzeti szempontoknak előtérbe kell kerülniök a tu-