Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. június 22. X. rendes ülése

angol és francia nyelven; igy a töb­bek között Bécsben, Berlinben, Páris­­ban, Londonban, Oxfordban, Cambridge­­ben stb. Folyékonyan beszél németül, franciául, angolul, sőt birja az olasz és oláh nyelveket is. Takács Zoltán irodalmi tevékenységé­nek első korszakában főként Dürer-ta­­nulmányokkal foglalkozott: felfedezett és külömböző német folyéiratokban kö­zölt ismeretlen Dürer-rajzokat. Ezek­nek a kutatásoknak eredményeit foglal­ja egybe az a nagy monográfia, amely 1909-ben jelent meg Takács Zoltán tol­lából a Lippieh által szerkesztett Mű­vészeti Könyvtárban. Módszerére és a­­laposságára nézve jellemző, hogy a né­met művészeti folyóiratokban német nyelven irt Dürer-értekezéseinek szá­ma 12. A német festészet és grafika eredete különösen érdekelte s nem kis dicsőségére szolgált, hogy felfedezett egy ismeretlen Veit Stoss-féle rajzot és azt német nyelven tüzetesen ismer­tette. 1907 óta Takács mind sűrűbben közöl a keleti művészetre vonatkozó értekezéseket különösen a külföldi szak­lapokban, amelyek ilynemű dolgozatai­nak közlését a legnagyobb örömmel esz­közük. Ösztönzésére alapította Hopp Ferenc a róla elnevezett múzeumot, a­­melyet azóta Takács Zoltán nagy érté­kű és ritka keletázsiai művészeti al­kotásokkal gyarapitott és a szakembe­rek által elismert, világhirü gyűjte­ménnyé fejlesztett. A keleti művészet területén végzett kutatásainak eredmé­nyét dolgozta fel Takács Zoltán a 3a­­rát-Éber-Takács művészettörténetében, amely immár három kiadást ért és olasz nyelven is megjelent. Ebben a tanul­mányban azt a tételt fejti ki szerzőnk, hogy a közeli és távoli Kelet művésze­te ez őskortól napjainkig szervesen fejlődött vallási képzeteikkel párhu­zamosan s e tétel alapján reávilágit arra, hogy a keleti és a nyugati népek

Next

/
Thumbnails
Contents