Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. január 26. V. rendes ülése

- 37 -csak egészen kis mértékben képes. Ehhez járul még az is, hogy az újabb történetszemlélet kétségkívül a művészettörténet kategóriáinak vezetésére bizta magát s aki ezeknek a kategóriáknak lényegét, tér mészetét, functioját nem érti, az előtt az újabb történeti szemlélet is terra incognita marad. Ebben a meggyőződésemben még jobban megerősít a t.Bizottság javaslata, amely élesen mutat reá arra a nagy fontosságra, amellyel a művészettörténet az egyetemi oktatás szempontjából bir. Ez a fontosság még csak növekedett azóta, amióta a művészettörténet középiskoláinkban rendes tárgyként szerepel s tehát olyan tanítókat is igényel, akik a művészettörténet külömböző problémáival maguk is tudományos munkájuk, s nem egy-egy tankönyv alapján jöttek tisztába. A művészettörténetnek ezt a fontosságát bizonyltja az a tény is, hogy ma nincs Európának egyetlen valamirevaló egyeteme, amely művészettörténeti tanszékkel ne birna. A régi Ausztriában 3, Belgiumban 3, Dániában 1, Bulgáriában 1, Görögországban 1, Hollandiában 3, Romániában 3, Svédországban 4, Sweizban 4, a régi Csehszlovákiában 3, Törökországban 2, Jugoszláviában 2 egyetemen találkozunk művészettörténeti tanszékkel, ellenben nálunk csak a budapesti egyetemen van egy tanszéke az egyetemes és egy a keresztyén művészettörténetnek; az u.n. "vidéki" egyetemekről itt szó sem esik. Holott, ha valahol, ágy éppen a vidéki egyetemeken van szükség művészettörténeti tanszékekre, hogy legalább ily módon juthasson közelebb a hallgatóság a művészet lényegének és alkotásainak megismeréséhez, amely az egyetemes 'emberi műveltségnek talán legátfogóbb tényezője, mert megértése minden nemzet részére egyformán nyitva all. Ezt jól tudta a kis Finnország is, ahol a művészettörténetnek a helsinki egyetemen már régóta van tanszéke.