Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. január 26. V. rendes ülése

aíc- 28 -ezeket az előadásokat látogatják a jog- ás államtudományi karok hallgatói, akik innen viszik magukkal a közigazgatási, bírói és ügyvédi pályákra, sőt a politika mezejére a magyar máit képét.

Ha egyetemünk helyzetét a történelmi tanszékek e közvéleményformáld szerepe szempontjából nézzük, akkor oly sajátos adottságokat állapíthatunk meg, melyek csak a mi adottságaink s amelyekkel egyetlen más egyetem- a budapestit is ideszámítvasem rendelkezik.

A mi történelmi tanszékeink hallgatósága ugyanis nemcsupán bölcsészekből és jogászokból, hanem jelentékeny részben a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóiból s az Apponyi-kollégium növendékeiből kerül ki. Nemcsupán a középiskolával érintkező műveltségi rétegekre s a jogászi hivatás körére terjed ki tehát tanszékeinknek fentebb jellemzett történeti mitosz-alakitó szerepe, mint a többi egyetemek esetében, hanem e tanszékekről elhangzó tanitás utat talál az ország nagyszámé polgáriiskoláiba, tanítóképző intézeteibe s ez utóbbiak közvetítésével magukba a népiskolákba is. A Ferenc József-tudományegyetem magyar történelmi tanszékei tehát széles néprétegek történelmi és igy nemzeti nevelésének természetes központjai, melyeknek fenntartása igy nemcsak tudományos és egyetemi, de emellett nagyfontosságu nemzetpolitikai érdek is. A fegyverkezés versenye szellemi és erkölcsi térre is kiterjed: minden nép teliteni akarja társadalmát a nacionalizmus és a faji öntudat történetileg is megalapozott eszméivel. Ha ezzel a versennyel szerény erőinknek megfelelő mértékben egyáltalán lépést akarunk tartani, akkor védenünk és erősítenünk kell azokat az intézményeket, melyek végső fokon e szellem kialakítását és ébrentartását szolgálják.

Bármelyik oldalról nézzük tehát a magyar művelődéstörténeti tanszék megüresedésével előállott helyzetet, mindenképpen arra az eredményre kell jut-