Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. január 26. V. rendes ülése

- 27 -rásanyagot, módszereket és más segédtudományokkal való együttműködést követel, mint aminőkre az újkor történetirójának szüksége van. A feladatok tehát különbözők, de mindegyikük egész embert és életet kiván.

Kétségtelen, hogy más tudományszakok esetében is nyomós érveket lehetne felhozni a munkamegosztás szükségessége s igy a tanszékek számának szaporítása mellett, de bizonyos az is, hogyha már egyáltalán számolnunk kell anyagi korlátozásokkal, azok káros hatását legkevésbbé azoknak a tudományoknak, köztük is elsősorban a magyar történelemnek szabad megérezniök, melyeknek feladatait helyettünk semmiféle idegen egyetem, vagy kutatóintézet ellátni nem fogja s amelynek elvégzéséért a tudománnyal és a nemzettel szemben felelősek is egyedül mi vagyunk.

Az egyetemeken szervezett magyar történelmi tanszékek feladata azonban nem merül ki e tudomány szakszerű művelésében s igy azok jelentősége is messze túlterjed e munkához fűződő szellemi és erkölcsi érdekek körén. A nemzeti történettudománynak ugyanis minden nép életében vitathatatlan szerepe van a múlt és jelen, történelem és élet, hagyomány és fejlődés helyes összhangjának kidomboritásában, a nemzeti közvélemény történeti mitoszának megteremtésében s igy közvetve a jövendő alakításában is. A közműveltségnek azonban e tekintetben nem hazafias frázisokra, hanem a nemzeti fejlődés valóságos ismeretére van szüksége, melyet csakis a tudomány nyújthat. Az igaz, tehát tudományosan megalapozott történetszemlélet egyben a nemzet számára egyedül kívánatos történetszemlélet is, ennek eredményeit pedig az egyetemeken szervezett tanszékek közvetítik a szélesebb társadalmi és művelődési rétegek felé. Az egyetemek tanszékein nevelődnek mindenekelőtt azok, akik majd a középiskolában nemzedékeket fognak a történet ismeretére tanítani,