Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged

1937. december 16. IV. rendes ülése

-10-A Pusztaszeri Árpád Egyesület a millénium táján, 1897-ben alakult meg s igy egészen természetes, hogy az E- gyesületnek a honalapitás és Árpád fejedelem kultuszával kapcsolatos tiszteletreméltó hazafias célkitűzései a történetírásnak és közfelfogásnak akkori s ma már teljesen meghaladott álláspontját tükrözik ezekben a kérdésekben.

Ma ugyanis már vitatkozni sem lehet arról, hogy Árpád idejében Pusztaszeren országgyűlés, vagy nemzetgyűlés nem volt, mint ahogy ilyeneket sem a pogány fejedelemség korában, sem pedig a keresztény királyság első századaiban nem tartottak. A félreértés onnan származik, hogy régebbi történet- és alkotmánytörténetíróink helytelenül magyarázták P. mesternek, III.Béla jegyzőjének idevonatkozó előadását, mely müvének 4-0. fejezetében olvasható. Nem vették észre, hogy a Gesta Hungarorum szerzője különösen müvének azokban a részeiben, melyek a honfoglalás korának társadalmi, jogi, politikai és alkotmányos viszonyaival foglalkoznak, tulajdonképen saját korának állapotait vetítette vissza az egészen más berendezéseket mutató régebbi századokba. P.mester ezekben a kérdésekben a XII. század végi sziikkörü udvari arisztokrácia politikai igényeit és alkotmányos törekvéseit szólaltatja meg, igy például a vérszerződés pontjaiban s teljesen azonos szellemben a pusztaszeri "gyűlésről" szóló elbeszélésében is. Ez a rész'Pais Dezső fordításában a következőképen hangzik: "Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét, meg valamennyi jogát is, hogy miképen szolgáljanak a vezérnek, meg főembereinek, vagy miképen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt." Ha e sorokat figyelmesen el-