Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1936-1937, Szeged
1936. december 18. IV. rendes ülése
-8~ tózkodási helyéül szolgálnak, tehát a cirkuláció elől el nem zárhatók. Az államtitkár úr szemléjét nem azok a tanácstagok kezdeményezték, akik hasonló elvet tettek magukévá. Ennek a szemlének volt egy sajnálatos mozzanata: az, hogy a Bolyai-Intézet igazgatói részben csukott ajtók mögött adták elő érveiket az államtitkár urnák és igy eleve lehetetlenné tették, hogy azokra a nyolc hónap óta húzódó ügy folyamán kialakult és leszögezett cáfolatokat Karunk képviselői nyomban eszközölhették volna; részben pedig olyan szubjektiv modorban nyilatkoztak meg, hogy Karunk képviselői a helyzetet nem találhatták alkalmasnak a válaszadásra. Egyébként a Bolyai-Intézet részéről semmi olyan érv nem merült fel, amely már előzőleg nem tárgyaltatott volna, vagy amely a hallgatók érdekeit tartotta volna szem előtt. /Jellemző erre például, hogy az "átjárást” a Bolyai- Intézet igazgatói úgy képzelték el, hogy a tanárok részére kulcsot adnak. Eltekintve attól, hogy ez semmivel sem teszi boldogabbá a tanárokat, a hallgatókra nem is gondol ez a terv./ A Bolyai-Intézet igazgatóinak kényelmi szempontjai merültek föl: olyan kívánságok, amelyeket soha egy jogi, vagy filozófiai professzor nem hangoztatott, mint pl. az az érv, hogy a Bolyai-Intézet egyik professzora, akinek szobája jelenleg a folyosózáron kívül esik, kénytelen szobáját kilépéskor állandóan bezárni. Ez a körülmény nem alkalmas arra, hogy miatta Egyetemünkön kivételes intézkedéseket vezessünk be és az állítólagos hátrány könnyen eliminálható is oly módon, hogy az illető professzor szobája helyet cserél a hallgatók helyiségével, vagy oly módon, hogy belső átjárók létesülnek és az ajtók kilincs helyett automatikusan záródó gombokkal szereltetnek fel. Az intézeti igazgatók még mindig fönntartották azt az állitást, hogy intézetük működése megbénul a jelenlegi nyitott folyosók
