Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1936-1937, Szeged

1936. december 18. IV. rendes ülése

mellett; ezzel egy olyan állapotot kifogásolnak, amelyet például a Filozófiai Kar tanárai éppen kivánatosnák tartanak, önként eltávolittatva a folyosóajtókat és lemondva az intézeteik elótt levő folyosó lezárásáról. Ha ad absurdum vinnők a folyosó-lezárás elvét, akkor a Filozófiai Kar megtehetné, hogy a hallgatókat a lépcsőházakra korlátozza és a Bolyai- Intézet hallgatóit két folyosózár alkalmazásával egyáltalán nem engedi hozzájutni tante ímeikhez és intézetükhöz, amely utóbbiból egyébként amúgy is jórészt ki vannak zárva, mert az intézet, amint a hosszas együttélés mellett megfigyelhettük, és amint ezt az egyik folyosórészre maguk az igazgatók beismerték, csupán a tanárok és néhány haladottabb szemináriumi dolgozó hallgató részére szolgálnak tartózkodási helyül. A terepszemle alkalmával kiderült, hogy a Bolyai-Intézet még a saját területén sem alkalmazza a zárt intézeten belüli szabad közlekedés elvét, mert a zárófal mögötti helyiségek is zárva tartatnak és Kerékjártó professzornak van egy izolálható és külön lezárható folyosórésze.

Azt az érvet, amely a szeptemberi tanácsülés által kiküldött bizottság jegyzőkönyvében, mint a Mathematikai Kar által felhozott komoly mozzanat szerepel, hogy t.i. a geometriai modellek tanterembe-szállitása a nyitott folyosón veszélyekbe ütközik: a Bolyai-Intézet egyik igazgatója a legélesebb kritikával maga is semmisnek jelentette ki. Az a tervrajz, amely Rerrich Béla aláírásával az 1930-as évből, de hónap és nap megjelölése nélkül szignálva, bemutatásra került, folyosózárfalak helyett csupán csapóajtókat tüntet föl, amiket a Leszámoló-palota részben a régi postahivataloktól örökölt, és amelyek semmiképpen sem jelenthettek a Karok részére lekötöttséget, amit többszöri utólagos áthelyezésük is bizonyít. Ez a térkép semmiképen sem használható fel