Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1935-1936, Szeged
1936. június 20. X. rendes ülése
ad 3«, A debreceni Kar azon javaslatát, hogy a doktorátus’két melléktárgyából a vizsgálatot előzetesen kell letenni s csak e vizsga letétele után kerülhet sor a főtárgyra, Karunk nem fogadja el, hanem az egységes vizsga meghagyása mellett foglal állást. ad 4., Kern fogadja el Karunk azt a javaslatot sem, hogy az utolső doktori szigorlatot csak az tehesse le, aki az egyetemen 10 félévet hallgatott. Ez a hallgatás-szaporítás nem szükséges, de nem is lehetséges. A tanárjelölt u.i. a 10-ik félévben a gyakorié iskolában van elfoglalva s különösen éppen délelőtt, amikor a szaktárgyakból az előadások tartatni szoktak. Különben is nem a hallgatás itt a fő, hanem az intézetekben való módszeres munka. Az 5-ik és a 6-ik pont magától értetik. A 7-ik pont, amely ismét szeretné a tanárképző feladatait az egyetemi tanulmányozás szempontjaival keverni, éppen ez okból elesik. A doktorátus merőben egyetemi keretek között történik s ezért tisztán megőrzendő minden tanárképzői vegyítéstől. ad 8., Karunk hozzájárul a debreceni Kar azon javaslatához, hogy miután a doktorátus egészen tudományos minősítés, tisztán a szaktudás alapján egyetlen Kar se adjon doktori cimet. C. Ennek a szakasznak egyetlen pontja egészen magától érthető dolgot juttat kifejezésre, mikor azt nyilvánítja ki, hogy nem-tanárképzős tagok is kaphatnak jótéteményeket tisztán egyetemi tanulmányaik alapján. Az egyetem szempontjából ez olyan magától értetődő, hogy azt expressis verbis csak akkor kellene kimondani, hogyha Karunk szakképzés eszköze lenne csupán. Végül megjegyzi a JCekíintetes Kar, hogy ezekkel a véleménynyilvánításokkal az egyetem reformjával való foglalkozást még távolról sem tartja a maga részéről befejezettnek. Tisztelettel kéri Karunk a Nagyméltóságú VKM Urat, kegyeskedjék
