Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged

1960/61 - Jelentés a Szegedi Tudományegyetem 1960/61. tanévi munkájáról

<^s A tanárjelöltek megismerkedjek a kommunista ifjúsági mozgalommal, nevelőmunkájának tartalmával és módszereivel. 3. / Érdekes, szintén csak Szegeden folyó kísérlet, a diákotthoni, illetve kollégiumi nevelőtanárok képzése* A hall­gatók - akik önként vállalták ezt a munkát - szívesen és nagy ér­deklődéssel vettek részt ebben a munkában. A munka gyakorlati ré­szét a szegedi középiskolák különböző kollégiumaiban és diákott­honaiban végezték. 4. / Végül, de nem utolsó sorban hallgatóink nevelé­se, erkölcsi, politikai arculatának formálása szempontjából is jelentősnek tartjuk, hogy hallgatóink már egyetemi éveik alatt is rendszeres kapcsolatot tarthatnak fenn üzemekkel, vállalatokkal, üzemi munkásokkal. Azt tapasztaltuk, hogy a fizikai munka, a fizi­kai munkással való találkozás és a munkás megbecsülése, a szocia­lista munkaerkölcs alakítására irányuló nevelési törekvésünk ered­ményesebb lesz a hallgatókat ért közvetlen hatások alapján. Mind­két tanárképző Karon motor- és gépkocsiszerelés, villanyszerelés, papírmunka, szabás-varrás, könyvkötés oktatását kezdtük meg. A hall­gatók többsége, - főleg nők - a papírmunkát, könyvkötést, szabás­varrást tanulta azzal az elgondolással, hogy bekapcsolódhat majd az általános iskolai munka oktatásába is. A tanárjelöltek felkészítése, a politechnikai okta­tásra már magában is megkívánja azonban azt, hogy az egyetemi pe­dagógiai elméleti előadások során részletesebb tájékoztatást ad­junk a munkáranevelés kérdéseiről. Úgy gondoljuk, már a pszicholó­giai oktatásban is kiterjeszkedhetnénk bizonposnunkalélektanl vo­natkozásokra is. d/ Kísérletképpen e tanévben 10 bölcsészettudományi ás 30 természettudományi kari hallgató végzett a II.félév elején 3 he­tes nevelői gyakorlatot Domaszékcn, Sándorfalván, Riskundorozsmán, lápén, Kisteleken, Algyón és Szőregen. A jelöltek a fenti idő alatt általában 12-20 órát tanítottak, megismerkedtek az iskola adminiszt­rációsmunkájával, az úttörő szervezet munkájával, családlátoga­tást végeztek, szakköri foglalkozást vezettek. Bekapcsolódtak a fa­lusi kulturotthonok munkájába. A falusi oktatási munka igen ered­ményes volt, mert növelte a tanárjelöltek önállóságát, önbizalmát, erősítette hivatástudatukat is. A jelöltek megszerették a falusi munkát és talán ennek is tudható be, hogy nem idegenkedtek a falu­<* 18 -

Next

/
Thumbnails
Contents