Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1969/70 - Jelentés a József Attila Tudományegyetem 1969/70. tanévi munkájáról
% (o 6 logi feltételek javítására. Ezzel kapcsolatosan a karok részletes felmérést készítettek s az ésszerűnek ítélt igényeket az Egyetem vezetése eljuttatta a megfelelősazerveknek.Nagyon nyomatékosan kívánjuk aláhúzni, hogy ezeknek a jogos igényeknek kielégítése nélkül az oktatás korszerűsítése terén végzett, ill. tervezett munkánk hatásfoka nagymértékben csökken, sőt bizonyos értelemben lejáratása lesz, az egyébként nagyon komoly törekvéseinknek. Bár az uj tantervekkel és az oktatási módszerek korszerűsítésé el kapcsolatos tevékenységet általában pozitívan ítéljük meg, néhány problémára a figyelmet fel kell hívnunk, illetve a jövőben ezek megoldására erőteljesen kell törekednünk. Általában tapasztalat, hogy az oktatás korszerűsítésének minden szakaszában, amikor elvi kérdésekről volt szó, majd ezek megvalósítását célhó gyakorlati intézkedésekről is, az egyetértés 3 teljesjvolt. Több probléma jelentkezett azonban már az elmúlt tanév folyamán, amikor az I.évfolyamokon az uj tantervek, szabályzatok alapján kezdődött az oktatás. Az első probléma a kiscsoportos oktatás abszolutizálásával volt kapcsolatos. O^yan szakokon, ill. tárgyaknál történő crőszakolása, ahol ez nem szükséges, többet árt, mint használ. Éppen ezért ezt a lényeges kérdést állandóan napirenden kell tartanunk. Általában a megfelelő feltételek biztosítása nélkül a kiscsoportos oktatás bevezetése több szempontból egyenesen káros, előbb a szükséges feltételek megteremtése döntő. A már említett tanterem és helyiségigényeken túlmenően több szakon problémát jelent a jegyzetek, példatárak és általában a szakirodalom hiánya. Külön felhívja a TTKar jelentésében foglalt azon igényre a figyelmet, hogy a korszerű, képzési forma, a kiscsoportos oktatás nem egyszerűen uj, hanem bizonyos uj tipusu oktatási anyagok,illetve segédanyagok készítését teszi szükségessé - legalábbis perspektivikusan. Problémát jelent, hogy különösen a Bölcsészettudományi Kar egyes évfolyamain még mindig magas a félévenkénti vizsgaszám. s Mindhárom karon általános tapasztalt, hogy egy-egy tárgy-