Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1969/70 - Jelentés a József Attila Tudományegyetem 1969/70. tanévi munkájáról
gg*? bél igen sok dolgozatot iratnak. Ezek néhány esetben pusztán mennyiségileg is túlzottan nagyszámunk, de még komolyabb veszélyeket rejt magában az, hogy c dolgozatok jellegüket tekint* ve nem egyszer a szőbel^vizsgákon - az okthtási reform szellemében háttérbe szoruló - szimpla lexikális Ismeretek számonkérésének kerülő utón való alkalmazási formái, s nem az önálló gondolkodás, a koncepcionális képzés fejlődésének eszközei. Egyes helyeken veszélyt jelent a tananyag mechanikus csök* kentóse; a vizsgák összevonásával kapcsolatos helytelen szem_ lélet /az uj vizsgaformák változatlanul magukbanfőoglalják a korábbi vizsgák anyagát, vagyis az összevonás nem a vizsgaanyag . szekciója alapján történik/; az un. elővizsgák, elbeszélgetések, stb. bevezetése. Végezetül még nem minden tanszéken valósult meg az, hogy az oktatók a félév elején ismertetik a számonkérés módjait és követelményeit. Ismételten hangsúlyozzak, hogy eme problémák kiküszö^ bölését a jövő tanévben a fő feladatok közé kell sorolnunk. Az egyetemi nevelőmunkát illetően fokozottan törekedni kell, hogy az ezirányu célkitűzések az oktatási folyamat keretében valósuljanak meg és amennyiben szükséges, egyenlőre az oktatási tevékenységen kívüli nevelői formákat &a/évfolyamfelelősi, patronálni/ alkalmazzuk. A cél azonban az, hogy az oktatómunka szerves részeként valósuljon meg. Hosszú évek óta működik egyetemünkön az évfolyamfelelősi, illetve csoportfelelősi, oktató-patronálási rendszer, a kollégiumi patronáló tevékenység stb. Ezeknek a hasznosságáról elvben csak pozitívan lehet nyilatkozni, de természetesen konkrét eredményessége nagy mértékben függ az adott oktaté tevékenységétől. Az esetek nagy többségében a hallgatók által felkért, illetve adott esetben kijelölt oktatók igen nagy lelkiismeretességgel látják el említett nevelési feladataikat. Van azonban arra is példa, hogy a tevékenység formális értékű. Természetes tapasztalat, hogy ahol a hallgatói kollektíva maga is igényli az oktató segítségét, ott kedvezőbb a kép.Az Egyetemi Nevelési Bizottság részéről egyébként felvetődött,
