Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged

1964/65 - Jelentés a József Attila Tudományegyetem 1964/65. tanévi munkájáról

4?^- 57 -A három kar közül a levelező oktatással a legnagyobb mértékben a tanévben is az Állam és Jogtudományi Kar foglalkozott, bár a levelező hallgatók száma nem nagyobb /916 fő/ mint az l%3/64. tanévben volt. A karon lényegében háromféle formában folyt a levelező hallgatók oktatása.

1./ A levelező hallgatóknak megközelítőén az egyharmada a szegedi esti tagozat előadásain vett részt. Természetesen ezt az oktatási formát csak a szegediek és a Szeged környékiek vehették igénybe, akik félévenként 84-114 óra közötti keretbenrószesűltek előadásokban és gyakorlaez/C

tokban. Kétségtelen, hogy az oktatási forma bizonyult tanulmányi szempontból a legeredményesebbnek.

2./ A levelező hallgatók egy kisebb hányada a békéscsabai, debreceni, kecskeméti és a szolnoki konzultációs központok által szervezett foglalkozásokon vettek részt az előbbi órakeret fele arányában. A megyei konzultációs központokat a Kai) patronálta. Ennek ellenére a szervezeti forma igen sok hibalehetőséget rejt magában, ugyanis a konzultációs központok oktatói az esetek nagy részében nem állanak hivatásuk és megbízatásuk magaslatán, bizonyos szakokon /jogelmélet, kriminalisztika, jogtörténet, nemzetközi jog, ideológiai jellegű tárgyak/ nincsenek megfelelő felkészültségű oktatók, hozzá kell ehhez még azt is tenni, hogy a konzultációs központokhoz tartozó hallgatók sem készülnek fel kellőképpen a fo lalkozásokra, amit azzal lehet magyarázni, hogy a hallgatók másirányu elfoglaltságuk miatt az évközi munkát nem veszik elég komolyan, minden erejűket és energiájukat a vizsgákra tartalékolják, tanulmányi szabadságukat is csak a vizsgákra veszik igénybe. Az is tapasztalat, hogy a konzultációs foglalkozásokon csak az előadásokat hallgatják szívesen, mert az előzőkből következően a valódi értelemben vett konzultálás bizonyos felkészülést tételez fel. A konzultációs központokban folyó munkát gátolja ezeken kivűl az a körülmény is, hogy egy-egy tárggyal való foglalkozásra félévenként 6-15 óra jut, ami a valóságos konzultáláshoz elég lenne ugyan, de ahhoz, hogy az előadók az anyagot előadás formájában ismertessék már viszont kevés.

3./A vidéki levelező hallgatók többsége az egyéni tanulás formájában végezte tanulmányait. Ennek az eredménye volt a leggyengébb.

b/ Bölcsészettudományi Kar

Amig az Állam és Jogtudományi Karon nagyjából változatlan az el-