Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1963/64 - Jelentés a József Attila Tudományegyetem 1963/64. tanévi munkájáról
zonnyal a felsőoktatási reform szellemében emelt minőségi követelményeknek és magának a reform keretében célszerűen elosztott anyag színvonalas közlésének eredményei értek meg ebben a javulásban. Mig korábban - kevés kivételtől eltekintve - általánosan visszatérő panasz volt a tananyag elsajátításában mutatkozó mechanikus bevésés jelentkezése, az Önálló gondolkodásra valló feleletek csekély száma, az elméleti-világnézeti és tárgyi-szakmai istaeretek összekapcsolásának minimális igénye, sőt képessége, a kötelező olvasmányok hiányos, nem kielégítő, legjobb esetben is csak regisztrativ, memorizáló, de nem elemző alkalmazó feldolgozása, jelenleg mindezen érintett kérdésekben előrehaladás konstatálható. A jelek arra vallanak, hogy ebben nagy része van az oktató-nevelő munkánkban fokozottan érvényesülő, a reform által is hangsúlyozott irányelvek, módszerek következetes valóraváltásának, alkalmazásának. Természetesen a konstatálható javulás nem jelenti, hogy nincsenek szembeötlő hiányosságok és azt sem, hogy a javulás minden vonatkozásban, minden karon, szakon egyenletes. a lefolyt vizsgák tükrözték azt is, hogy oktatóink valamennyi elméleti tárgy oktatásában sokoldalúan és meggyőzően igyekeztek érvényre juttatni a marxizmus-leninizmus ideológiáját. A színvonalas elméleti képzés mellett e tanévben nagyot léptünk előre a színvonalas gyakorlati oktatás terén is. Életközelsógbe kerültek a hallgatók mindhárom karon azokon a gyakorlati órákon keresztül, amelyet az uj tanterv biztosított számukra. Különösen kiemelkedő a külső iskolai gyakorlaton, a falusi népművelési gyakorlaton és a joggyakorlatokon rászty+vők eredményeinek emelkedése, akik gyakorlati munkájuk során találkoztak az üzemek munkásaival, a falvak lakosaival és megismerhették a társadalom bonyolult szövevényü problémáit. A vizsgák számszerűen tükrözték, hogy a bukott hallgatók száma különösen a Il.fálévben nőtt, ugyanakkor azonban a kitűnő és jeles hallgatók száma is emelkedett, a műit év hasonló vizsgaidőszakához viszonyítva. A sikertelen vizsgák nagy száma pl* az Állam és Jogtudományi karon abbéi is adódik, hogy az átmeneti tantervből folyó torlódás miatt a vizsgák nagy száma túlterhelést okozott, a bukott hallgatók száma a Természettudományi karon az I.éves hallgatók között a le, aa yobb, a további évfolyamoknál a bukások száma már csöknenő tendenciát mutat, "bből azt a követ-
