Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1959/60 - Jelentés a Szegedi Tudományegyetem 1959/60. tanévi munkájáról
MlMaárom karon külön gonddal mérték fel a felsőoktatási reform előkónzitése aurán a teendőket. Mindenekelőtt a kari reformbizottságot létrehozták, melynek feladata a Mari ütemterv elkészítésén kívül ak egye* albizottságok, illetve tanszékek által tett javaslatok össssgezéas volt. A tanszékek, valamint az említett bizottságok az "Irányelvek a falaő oktatás roforsgához" c. anyagot alaposan a^gvitatták. Lohe tő aggat adtunk a karok oktatóim*, hogy nézetüket kifej teák. A ^arok külön is megvitatták tanáosülése az "I*á nyelve hst" és javaslataikat a Művelődésügyi Minisztériumhoz eljuttatták* A„ Állam és Jogtudományi Karon bevezetni kívánják már az Ipuó-ói-es tanévben a IV.óvis hallgatók számára heti 1-1 árás neamstkbzi jogi gyakorlatot. ^ azért fontos, hogy a nemzetközi élet konkrét és aktuális erodmóűyeinok jogi szempont bői való részletes Acgvltatására az elméleti aíóadáaok anliett rendszeres gyakorlati foglalkozások szükségesek, aminek a szakanyagon keresztül való politikai nevelés szempontjából is nagy jelentősége van. Szakdolgozat vonatkozásában szükségesnek tartjuk, hogy a szakdolgozatot készítő hallgatók a tárgyalt témának & jogi gyakor atban való alakulását, kezelését is alaposan ismerje. Ag l96ü-61-es tanévben a jelenlegi tanterv és órarend keretein belül & tanszékek még eddiginél is fokozottabban vonnak be gyakorlati foglalkozáaok keretébe külső szakembereket /bírákat, ügyészeket, tanácsi és vállalati jogtanácsosokat, stb./. A Bölcsészettudományi Karon a tanárképzés szempontjait érintve különösen komoly gondot okoz a nyelvi tanszékek sz-mára & hallgatóknak a középiskolából magukkal hozott re dkivül alacsony nyelvi előképzettsége, ^hez teraészotesan csatlakozik a rendkívül hiányáé tájékozottság az idegenayeivü szépirodalom terén. Itt feltétlenül javítani szükséges a helyzeten, mert jelű ideg sakkal több erőt kell nyelvoktatásra fordítanunk, mint amit egyébként kellene. Mindez sok t.rőt kőt le óé fékezi az elméleti oktatást* as ide#anyolvi tudományos munkát. a helyzet egyébként a hallgatókat is állandó feszült són ben tartja, a es a feszültség inkább lehangoló, mintsem ösztönző hatóm*. A hiba gyökere egyébként a középiskolai oktatásban rejlik, ahol a tanárnők több estben az effektiv tudóst magasan túlértékelő jeggyel honorálják tanulóik nyelvi felkészültségét. A tanárképzés szempontjából is megfontolandó, helyes-e pl. z orosz nyelvi szakon az i.évfolyamon az ószláv nyelv előadása. Ugyancsak a fent vázolt hiányosságból fakid, hogy nyelvészeink számára az általános nyelvészeti bevezető túlságosan elvont és elméleti, koneipióláaa miatt nagyob csekély a hallgatók jártasain a t&alvéezeti alapfogalmakban és ezek megismertetésével is a szakórákon kall ftalálkozni. Ag orosz nyelvek és irodalmak tanszéke elhagyhatónak tartja a keleti szláv összehasonlító- 31 -n
