József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged
4. Az oktató, kutató és társadalmi munka elismerése A végzett munka megbecsülését a differenciált bérezésnek kellene elsősorban kifejezni. Ebben a vonatkozásban a szakterület, de még az egyetem hatáskörét is meghaladó problémák mutatkoznak /amit nyilván a korábbi felmérések is jeleztek/. Az oktatói státuszra kerülők induló fizetése lényegesen alacsonyabb az egyéb /pl. ipar/ területre kikerülő diplomás kezdő fizetésénél /2800-3000 Et/. Az előlépés is igen lassú, a fiataloknak a végzést követő 3-ik évben is csak 3200-3400 Et körül mozog a fizetése, de van olyan hat éve itt dolgozó fiatal is, akinek 3500 Et az alapfizetése. Ugyanakkor a most beinduló tudományos ösztöndíjas gyakornokok /4 f<5 dolgozik ilyen minőségben a szakterületen/ 4000 Et ösztöndíjjal kezdenek. Mindenképpen ez utóbbihoz kellene közelíteni a tanársegédek és tudományos segédmunkatársak béreit is, mert ez a helyzet a jövőben /mivel az új szisztéma 1983. szeptemberében indult/ jelentős bérfeszültséghez, s a munkavégzésben nem kívánatos tendenciákhoz vezethet. Itt kell beszélni a terület sajátos problémájáról, a veszélyességi pótlékról /általában 15 %/. Helytelennek tartják a fiatalok /s ezzel a Bizottság is egyetért/, hogy bérekbe hallgatólagosan beleszámítják a veszélyességi pótlékot és a rendkívüli béremeléseknél az összbért veszik figyelembe. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a veszélyességi pótlék az egészségtelen munkakörülmények miatt megilleti az itt dolgozókat, s mindaddig, amíg az államilag biztosított. A veszélyességi pótlékot az összehasonlításnál nem helyes tekintetbe venni. /Amennyiben ennek a jogosságát kétségbevonják az illetékes szervek, úgy győződjenek meg személyesen arról, hogy mit árthat például egy terhes anyának a Szerves Kémiai Tanszék laboratóriumaiban eltölteni napi 8 órát/. Mint azt a jelentés első részében az oktatómunkánál már részleteztük, a nyilvános /tanszéki kollektíva előtti/ értékese ritka, a témavezeeők alkalmasint a tanszékvezető szúkebb