József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

- 3 -törtéit, az alapelképzelés az egyes faktorok aem összeadásaként, hanem szorzókéit való szerepeltetése volt; ha egy O-kéat szerepelt, kizárta a többit. Ezek az elképzelések már eltorzultak s ez nem a fiatalok hibája. A tudományos tekintély fontos, de ez az oktatási tevékenysége», a hallgatókkal való szoros kapcsolaton keresztül formálódik.

A harmadik faktorként jelentkező közéleti tevékenységbe való bekapcsolódás az életvitelhez elengedhetetlen. A fiatalok közéleti munkába való bevonásának sokszor hátránya, hogy lemaradnak azok mögött, akik csak a szakmájukkal foglalkoznak. Nagyon kivételes képességgel kell rendelkeznie annak, aki a hármas követelménynek egyforma intenzitással eleget tud tenni, a fokozódó követelmények mellett ez akkora összterhelést jelent egy induló pályán lévő, leendő egyetemi oktató részére, mely időben alig egyeztethető.

Az előrehaladás szempontjából a munkahelyi körülmények alapvetően befolyásolok, erősebb kutatóhelyre kerülők menedzselése intenzivebb. Bár tapasztalat, hogy az a fiatal, aki tehetséges, szorgalmas, elég mozgékony, az megáll a lábán, nem lehet visszaszoritani. A Kar vezetése nemhogy elnyomja, inkább segiti az igyekvőket, ez cáfolhatatlan gyakorlat.

A fiatalok jobban igénylik az elismerést mint a korábbi korosztályok ez tény, aki rászolgál, részesül is benne.

Az Intézkedési tervben valóban rögzitett a fiatal pályakezdők munkájának értékelése tanszéki értekezleten. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva nagy tanszékeknél inkább négyszemközt történik meg a munka értékelése, a fiatalok érzékenységére tekintettel.

A jövőben a nagyobb kollektíva előtti értékelésnél meg kell találni az emberi hangot és megfelelő módot, de élni kell e serkentő módszerrel /a jó teljesitmény kipoentirozásából is tanul az érdekelt/, mert a fiatalok igénylik a nyíltságot, ennek mellőzése problémát okozhat. Ez nem zárja ki természetesen az egyéni beszélgetéseket sem.

A szerződéses álláson lévőket a szakvezetők véleménye szerint fokozottabban kell támogátni, mint az utánpótlás bázisát. Fizetésük 3-200-3.600.- Ft, a most bekerülő tudományos ösztöndíjasoké 4.000.- Ft, ez már eleve belső feszültséget teremt.

Külföldi utaknál a 30 éven aluliak valóban hátrányosabb helyzetben vannak. Egyrészt tanulmányutakhoz nincs meg a kellően igazolt nyelvismeretük, külföldi konferenciákhoz ismeretségük a meghíváshoz. Részükre a Magyarországon rendezett szakmai konferenciákon való részvételhez adják meg a teljes támogatást. 1-2 évig valóban nehéz külföldre kijutni egy fiatal szakembernek.

Modern Nyelvi Tanszékcsoport értékelése

A bizottság vizsgálata szerint keremetkiegészitő foglalkozásra rászorulnak a fiatalok megélhetésük biztosítása érdekében. Leginkább az Angol Tanszék oktatói foglalkoznak külön órák adásával.

A fiatalok helyes kiválasztását az eddigi produktumok igazolják. Fejlődésükhöz a tanszéki feltételek különbözőek, az igen hasznos belföldi ösztöndíj lehetőséggel nem tudnak élni, mivel az óraterhelésük igen nagy 10-12 óra. Ez az állandó koncentrációt követelő kötelező elfoglaltság összehasonlitva pl. a laborgyakor-