József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged
mázott kutatókat is figyelembe vették, mivel ez a réteg szolgálja az utánpótlásra a kiválasztási lehetőséget;- Modern Filológiai Tanszékcsoport /5 egység/» 62 oktatóból 15 fő £0 éven aluli; két tanszéken nincsen érdekelt. Bz a felmérés reálisabb képet ad, a most fejlesztett két nyelvi tanszéken dolgozik a legtöbb pályakezdő, igy az általuk felvetett problémák a karon általánosnak tekinthetők;- az Idegennyelvi Lektorátus 30 oktatójából jelenleg 7 fő 30 éven aluli. 1982-ben indították a pályakezdők helyzetének felmérését a Párt ás KISZ VB-el közösen kialakított kérdőivek felhasználásával. A vizsgálat kétirányú- a pályakezdő fiatalok munkáját mennyiben segitik elő a vezetők,- munkájukat hogyan ismerik el. A fiatalok szociális helyzete /pl. lakáshelyzet/ általánosan ismert - ilyen jellegű, problémák az idősebbeknél is vannak - alapvetően nem ennek a felmérése a cél. A kérdőiv az eredeti szempontoknak megfelel, a válaszok ad.iák meg mindig az értékelő jelentések tartalmát. Tapasztalat szerint a 30-35 év közöttiek vizsgálata már egészen mán problémákra mutat rá - ezeket az OD KISZ fogja össze -, a két korosztály együttes vizsgálata nem helyes. Megjegyzések az egyes anyagokhoz: Kémiai lanszékcsooort felmérése A megkérdezettek válaszából úgy tűnik, ho y az oktató-nevelő munka megbecsülése nem megfelelő, a fiatalok ellenérdekeltséget éreznek, mivel a kisérleti ás tudományos munka megítélésénekelsődlegessége miatt az oktatói tevékenység értékelése visszaszorul. A fiatalok menedzselése a tanszékek többségénél nem vált szokássá, gyakoribb az otthoni dolgoztatás. A 15 %-os veszélyességi pótlék figyelembevétele az alapbérek megállapításánál helytelen.gyakorlat. A fiatalok hiányolják munkájuk személy szerinti értékelését tanszéki értekezleten, igénylik ezt a gyakorlatot az Intézkedési tervben foglaltak szerint. A természettudományok területén legkirivóbban a szakemberek nemzetközi és hazai elismerését az asztalra letett tudományos produktumok adják meg, erre vonatkozóan az MTA kutatóintézeteknél kidolgozott pontrendszert kell alapul venni, ehhez kell igazodni. Az alapot hosszabb távra a tudományos pályán időben való elindítás adja meg, ettől nem lehet eltekinteni; igy az oktatómunka értékelése óhatatlanul háttérbe szorul, bár tapasz^ tálát, hogy akik tudományos kutatásban kiválók, azokról nehéz kimutatni, hogy rossz oktatók. Forditva szokott lenni, azok panaszkodnak, akik nem produkálnak és ezzel védekeznek. Általában sok fórumon vitát kiváltó tárna az egyetemi hármas követelmény megítélése, mely alapvetően a tudományos tevékenység irányába tolódik el. Meghatározása a hatvanas években
