József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged
Qlo Az alkalmazotti réteg más rétegekhez viszonyított nagyságának szemléltetésére közöljük az alapvető adatokat. /Ismételten megjegyezzük, hogy ezek megbízhatósága bizonyos határokon túl kérdésessé válhat, azonban a rétegek nagyságrendjét mégis érzékeltetik./ L.: 1-6.sz. táblákat. 2. Az alkalmazottakkal kapcsolatos ideológiai-politikai megítélésében sajátos kettősség érvényesült a szocialista társadalomépités évtizedeiben. Ideológiailag az alkalmazottakat, mint nem produktiv munkát végzőket, kissé "szükséges rossznak" tekintették. A szektás nézetek erősödése idején nemcsak elméleti támadások, hanem gyakorlati hátrányokat okozó lépések is történtek velük szemben. B-listázás, "racionalizálás" /létszámcsökkentés/ ritkította ismételten soraikat. Később létszámstop elrendelésével akarták korlátozni számukat. A másik oldalon ott vannak azok az objektive meghatározott társadalmi-gazdasági folyamatok, amelyek szükségessé tették ilyen funkciójú státusok létesítését is. A felsőfokú oktatás illetve a k-utatómunka fejlesztésére hozott valamennyi fontosabb kormányzati, valamint oktatás- és kutatáspolitikai döntésnek volt olyan "vonzata", amely a kiszolgáló, kisegítő apparátus gyarapodásához vezetett. A hallgatói létszám növelése, az esti illetve a levelező oktatás bevezetése és kiterjesztése, a kiscsoportos oktatás fejlesztése, az uj oktatástechnikai eszközök bevezetése mind-mind jogcímet adott uj alkalmazottak munkába állítására. A tudományos kutatómunka területén viszont elsősorban maguk a kutatók "bombázták" ilyen státusok létesítése iránti igényekkel a kari s egyetemi vezetőket. /A KK. munkák- 5 -I
