József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

15 1*7 35. 12/ A bérfejlesztési keretet elsősorban az alapbérek emelésére kell felhasználni, de szükséges esetben ez a szakszervezettel egyetértésben a pótlékok növe­lésére is felhasználható. A bérfejlesztési kerettel való gazdálkodást általában úgy kell megtervezni,hogy az összes béren belül az alapbér aránya növekedjen. Az egységek a bérfejlesztési keretet álláshely léte­sítésére csak rendkívül indokolt esetben, az illeté­kes szakszervezeti szerv egyetértése és a rektor jó­váhagyása mellett használhatják fel. 13/ Egyetemünkön a teljes munkaidővel foglalkoztatott dol­gozók besorolás szerinti legalacsonyabb bére az egye­tem összes dolgozója átlagbérének 4o %-a lehet. 14/ Az egyes szervezeti egységekben dolgozók közül az auto­matikus béremelés kivételével a tárgyévben nem lehet bérfejlesztésben részesíteni azokat, akik:- fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak,- a követelményrendszerben is megfogalmazott alapvető elvárásoknak nem tesznek eleget,- a munkaköri leírásukban is rögzített munkavégzési kötelezettségüket nem teljesitik,- fegyelmezetlen magatartásukkal a munkamorált károsan befolyásolják. 15/ A /14/ pont hatálya alá tartozók kivételével az egye­tem minden dolgozója részesíthető az automatikuson fe­lül u.n. differenciált bérfejlesztésben, ha megfelel a bérfejlesztés 17/ pont elveinek. 16/ A rektor hatáskörében fenntartott bérfejlesztési keret- az MM, a rektor és helyettesei hatáskörébe tartozó káderek bérfejlesztésére,- a kirivó béraránytalanságok megszüntetésére,- a kiemelkedő teljesitmények, tevékenységek elismeré­sére ,

Next

/
Thumbnails
Contents