József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
• .- ... A jelen izolált rendszerű szisztéma nem szolgálhatja és nem is szolgálta kellő megalapozással a komplex államvizsga céljait. Már az előkészítő szakaszban is világossá vált, hogy szakonként , tanszékenként, sőt személyenként is eléggé individuális módon Ítéltetik meg a komplex államvizsga fogalma és célja. Különb természetes/ a tanári munka valódi kompi________ Azt tudniillik, hogy a pedagógus munkája valóban a karén neböz belátni /és egészen xitását nem tanár szakos oktatóknak. mesteréhez hasonló, akinek úgyszintén nem elégséges csak valamely hangszer ismerete, hanem még azon túl összhangzattant, extenziv figyelem-megosztást stb. kell tudnia. A komplex feladatok a tanári munkában sem izoláltan /"most csak tanítok, most pedig csak nevelek"/ jelentkeznek, hanem időben és térben szuperponálódik. Felmerül a kérdés, vajon a felsőoktatási tanárképző intézmények vállalhatják-e egyáltalán ezeket a feladatokat? A komplexitás készsége nem a munka folyamán alakul-e ki? A kérdésre azonnal válaszolhatunk. A felsőoktatási intézményeknek vállalniok kell, mert egyrészt ha nem alakítjuk ki a komplex szemlélet és felkészültség alapjait a képzés folyamán, akkor egyáltalán mire építse a pedagógus a később szerzett komplex tapasztalatokat, másrészt, ha ez az igény jelölt korában fel sem merült, abban az esetben ez később csak igen elvétve jelentkezik. /Székből lesznek a kiváló pedagógus tanárok./ A jelen körülmények között tehát a tanszékek nem tehettek többet az előkészítés időszakában, mint konzultációkat rendeztek a hallgatók számára a vitatott, vagy kevésbé világos tételek egységesebb értelmezésére. Meg kellene fontolni /a tételek homogenizálása érdekében/, hogy - amennyiben ez megtörténik -a tételek átdolgozását, vagy az újabb tételek elkészítését kisebb és szükebb komplex csoportok végezzék, ne pedig hét-nyolc tanszék. A demokratizálásnak is megvannak az optimális korlátái. Valamennyi Állami Vizsgáztató Bizottság a szabályoknak és előírásoknak megfelelően bonyolította le a vizsgát. A hallgatók számára rendelkezésre álltak a szükséges szak- és tankönyvek, továbbá egyéb dokumentumok. A hallgatók külön erre a célra kijelölt helyiségben készültek fel a vizsgára. Feleletüket vázlat alapján adták meg csak részben önállóan. Többnyire szükség volt a Bizottság xorábbi beavatkozására, hogy rávezető kérdésekkel a helyes mederbe terelje, illetve tartsa a vizsga menetét. A hallgatók tételeiket általában kétféle megközelítésben fejtették ki. Vagy szakmai tultengéssel és kibontással /kísérleti fizika, biológia/, vagy pedig egyoldalú pedagógiai és szakdidaktikai megközelítéssel, minimális szakmai ismeretekkel /Kémia II. Bizottság Csányi László elnökletével/. Valamennyi bizottság egyöntetűen állapította meg, hogy a komplexitás követelményeinek csak elvétve felelt meg néhány hallgató. Az 5 év folyamén szerzett izolált ismeretanyag alkalmazása, az egyes szaktudományi kérdések, tanitáisi egységek ideológiai és pedagógiai vetületeit rendkívül nehezen találták meg a jelöltek. Még az értelem nélküli tételmásolás és a verbal izmus is tapasztalható volt. Külön generális problémát jelent a jelöltek felkészültségének mérése és minősítése. A Vizsgabizottságok elsősorban az impresszióra, a szubjektivitásra kénytelenek támaszkodni, igy a hallgatók teljesítményének értékelése feltétlenül csak viszonylagos.
