József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1966. november 10., rektori munkaértekezlet

7r

b/ a problémafelvető előadások tartalmi kérdéseihez tartozik az, hogy hogyan viszonyuljanak az előadások a tankönyv anyagához, feltételezve azt, hogy legalább is általánosságban korszerű tankönyv, ill. jegyzet áll a hallgatók rendelkezésére /amennyiben nem, agy az előadás amúgy is kénytelen a korszerűtlenné, elavulttá való anyagrészeket helyettesitő anyag feltárásával foglalkozni/.

E tekintetben a következőket rögzithetjük:

a a/ a tankönyvben foglalt leiró jellegű anyag / pl. a végrendeletek formalitásai, a jogtörténetben szereplő köztörténeti részek / recitálása mellőzendő. Ezzel felesleges a drága időt tölteni, a hallgatót sem nagyon érdeklik e részek, mert tudja, hogy a tankönyvben a hallottakat - esetleg sokkal precízebben - megtalálja. Szükséges azonban, hogy amennyiben az előadó előadásai folyamán a kérdéses részekhez jut, úgy hivja fel a hallgatók figyelmét a tankönyv vonatkozó részeire. Ez talán kissé elkényelmesiti a hallgatókat, de ugyanakkor - mint a vizsgatapasztalatok mutatják - ha erre nem hivják fel a hallgatók figyelmét, a kérdéses részeket nem is tanulja meg, mert még mindig benne van a hallgatóságban a személet, hogy csak azt kell a vizsgára megtanulni, amit az előadáson hallott;

bb/ az előadások az egész tananyag vágatának állandó szem előtt tartása mellett az előadások anyagát a súlyponti, valamint a tankönyv anyaga alapján, vagy általában nehezebben érthető témák részletes feltárása tegye ki, Amennyiben e témák természe+e megengedi, itt kell használni főképpen a szemléltető eszközöket is. Az előadónak természetesen igen jól és alaposan kell ismernie a tankönyv anyagát - és ezt nem felesleges hangsúlyozni - valamint komoly vizsgatapasztalatokkal is kell rendelkeznie, hogy megitélhesse, hogy melyek az anyag legnehezebben érthető részei. E tapasztalatait azután / főleg a vizsgatapasztalatokra gondolunk / a további években jól felhasználhatja saját előadásainak az érthetőség szempontjából való ellenőrzésére;

cc/ a fenti témák előadása során egy-egy megoldandó és a hallgatóság eddigi felkészültsége alapján a hallgatók által megoldhatónak is tekinthető problémát időnként vessen fel az előadó, igy pl. a kölcsön és rendkívüli letét szabályainak ismertetése után tegye ‘fel a kérdést, hogy mi a különbség e két szerződéses kötelmi viszony között, vagy esetleg a törvényes tfrökU* atáo tegyen Ul •