József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 10., rektori munkaértekezlet
lenére az előadásnak a szemináriummal, gyakorlattal szemben második helyre való szorítása és az a törekvés, hogy az anyag elsajátításának első fázisa a gyakorlaton, s második fázisa az előadáson történjék, a jogtudományok oktatása területén nem volna szerencsés. A szeminárium, gyakorlat az előadásokon szerzett ismeretanyag mélyebb megismerésére, alaposabb elsajátítására szolgálhat, s a sorrend nem fordítható meg. II. A fenti érvek alapján leghelyesebbnek az látszik, hogy az előadás primátusát elfogadó két előadási módszer közül / hagyományos forma és problémafelvető előadások / a problémafelvető előadások mellett foglalunk állást. Ez az előadási módszer biztosíthatja az anyag áttekinthetőségét, megindítja a hallgatókban a gondolkodás folyamatát, élményszerüsége folytán a tananyag könnyebb és egyben tartós elsajátításához vezet, s emellett az előadás primátusát a szeminárium ill. gyakorlattal szemben nem kell feladni, mert az utóbbi oktatási formák előnyeinek egy részét maga az előadás biztosítja« Kérdés ezekutén, hogy az oktatás középpontját képező a problémafelvető előadások a jogi oktatásban milyenek legyenek formailag és tartalmilag. Formailag két kellékkel kell, hogy rendelkezzenek: a/ a problémafelvető előadásoknak feltétlenül szabad előadássknak kell lenniök. A felolvasó előadásoknak a középkorban kialakult rendszerével felsőoktatásunk már régen szakitott. Ennek ellenére még ma is előfordul az, hogy az előadó olvassa előadását. E szerencsére ritkának mondható jelenség ellen a legerélyesebben fel kell lépni. A hallgató méltán támaszthatja azt a követelményt az oktatóval szemben, hogy ha neki a vizsgákon az anyagról szabadon kell beszámolnia, az előadó is szabadon adja elő az anyagot. Természetesen nem kívánunk e kérdésben olyan messze menni, hogy az előadó semmiféle segédletet ne használjon szabad előadása közben / s törvényszöveget tartalmazó feljegyzés, jogtörténetben kronológiai felsorolás stb./, azonban amennyiben mellőzhető, úgy mellőzzük a különböző segédletek alkalmazását az előadásokon. A teljes szabad, szabatos, jól felépített, s az előadási formára is adó előadás a legjobb eszköz az előadó tekintélyének a hallgatóság előtti emeléséhez, s az igy szerzett tekintély - a hosszú évtizedek tapasztalata szerint - nagyon nagy mértékben szolgálja az- 5 -