József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1966. november 10., rektori munkaértekezlet

Egyik nézet szerint ennek az e 16adásformának lényege az, hogy a tananyag legnehezebben érthető részeit analizálja, mások szerint az előadónak módot kell adni arra, hogy az előadás közben a hallgatók a meg nem értett kérdésekre választ kérjenek és kapjanak, de lehetséges olyan nézet is, mely szerint az előadó maga vessen fel az előadáson egy-egy megoldandó kérdést, s annak megoldásába kapcsolja be a hallgatóságot« Ezek a módszerek együttvéve és külön-külön is igen helyesek, s ha az előadási óráknak a feltétlenül előadandó-tananyaghoz viszonyított rövid tartama megengedi külön-külön és kombinálva is alkalmazhatók. Mindenesetre lényege ennek az előadási módszernek, hogy a tananyag enciklopédikus ré~ 8zéne-k előadását elveti, s csak olyan anyagrészekkel való foglalkozást tart szükségesnek, amelyek a hallgatóban a gondolkodás folyamatát akár az anyag természete, akár az előadás módja / kérdésfeltevés/ következtében lehetőleg megindítja;

c/ a legújabb irodalomban - amely nagyrészt még mindig az előadást tartja az alapvető oktatási formának és a professzorok legfontosabb kötelességének az oktatás terén az előadást tekintikezdenek elterjedni olyan nézetek, melyek a szeminárium primátusát hirdetik az előadással szemben. E nézet szerint, amelyet többek közt egyik szovjet pedagógus formuláz meg, a felsőfokú oktatásnak három fázisban kell végbemennie: 1/ egyéni tanulmányok egy megadott témával kapcsolatban - konzultációkkal; 2/ szeminárium a megadott téma részletes megvitatásával; 3/ előadás, amely biztosítja ill. helyreállítja az egyéni munka és a szemináriumi vita szerves összefüggését és megmutatja a lényeges és lényegtelen mozzanatok szétválasztásának módját.

A szeminárium primátusának az előadással szemben való hangoztatása a fenti oktatási menetben kétségkívül tetszetős és úgy véljük, hogy a jogtudományok oktatásán kivüleeő feldŐoktatási területek egyíkén-másikán igen eredményesen és aránylag könnyen is alkalmazhatók. Nézetünk szerint azonban ez az oktatási forma a jogtudományok oktatása terén kevéssé volna alkalmazható. Az előadásoknak - még a hagyományos előadási formának is - a jogtudományok oktatása területén döntő szerepe van, ha az élményszerü tud lenni. A jó előadás a leginkább alkalmas arra, hogy a hallgatóban az előadói készséget, az előadásbeli tömörséget, az előadandó any3g koncentrálni tudását, a gondolatok tetszetős és könnyen érthető formában történő kifejezésére való képességet- 3

*