József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 24., rektori munkaértekezlet
/ v 9 -Az Állam P'" ly amunk hallgatók és Jogtudoráén; melleTF a tana aktivitáeát. bar karon n O -k Cl H s. töri foglalkozások és a lányi -verseny is jelentősen előmozdítja A XI, és III. éves nappali tagozatos jogász hallgatók képzésében már harmadik éve folyik egy aj rendszerű gyakorlat, nevezetesen a hallgatók augusztus és szeptember hónap okbán kuTönbö ző munkahelyeken megismerkednek az egyebemen tanultak gyakorlati alkalmazásával. A II.évfolyamon végzett hallgatók egy gyakorlat keretében a végrehajtó bizottságok titkárságainak szervező, ellenőrző és előkészítő munkájával az igazgatási oteztályok hatáskörébe tartozó szabálysértési, gyámügyi és-kisajátítási eljárással, a III. éves hallgatók pedig a bíróságok büntető és polgári tanácsai mellett avagy ügyészi szerveknél egészítik ki a gyakorlatban az anyagi jogi és eljárási általában sikeresen folynak, jogi ismereteiket. Szék a gyakorlatok honban még nem eléggé tisztázottak a gyakorlatok, egyöntetű lebonyolításának lehetőségei. Eléggé gyakran előfordul az, hogy a különböző megyékben, különböző munkaiglalkoztatásának intenzitása között az egyetem koordináló szerepe csak helyekre beosztott hallgatók f: lényeges különbségek vannak nagyon nehezen valósítható meg. Ifjabb változást jelentett a jogi károkon folyó képzési rendben az uj rendszere záróval kapc s óla tban csaF köves* akorlatok bevu ’tapasztalat bése. Ezzel a gyakorlattal áll még rendelkezésre; komoly problémának látszik, hogy a zárógyakorlatos rendszer célját a vonatkozó rendeletek nem eléggé világosan körvonalazták, hogy a gyakorlatok lebonyolításában ismét csak nem elég; é tisztázott és íz egyetem koordináló szerepe hogy a gyakorlatok megvégül, /zerve-zésével, anyagi vonatkozású kérdéseivel összefüggésben még tennivaló van. Ennek ellenére a zárógyakorlatos minőig nagyon soí rendszer fenntartása és fegle; látszik. ztése mindenképpen indokoltnak 4. A Bölcsészettudományi Kar szemináriumi oktatási formáinak keretében is igyekeznek egyetemünk oktatói a hallgatók aktivitását az eddiginél is 'jobban fokozni. Számos példát lehetne fölsorolni arra, hogy a bölcsészhallgatók aktivitásának és a szemináriumi tematika iránti érdeklődésének milyen nagy szerepe van az eredményes oktatás szempontjából. Egyes szemináriumok esetében a. korszerűsítést az által valósították meg, hogy átrendezték a szeminárium tematikáját és az eddig ismertetett lexikális, memorizálandó anyagrészeket kötelező olvasmányként Írták elő, miközben a szemináriumok ogyfe inkább őlvl jelentőségű, központi fontosságú problémák megvitatására szolgálnak. Jó megoldásnak látszik az irodalomtörténeti szemináriumokon az a módszer, hegy a hallgatók a rendelkezésükre kidolgozandó témát, bocsátott téma jegekből maguk választják ki a és a témából tartott előadást egy előre ki-An O QjÓ vj Ed o Aj jelölt hallgató bírálja. Uj szint kon a különböző / ma gne t o f on, gé go r o a történelem szakos hall., utók zető kérdéseire a feldolgozott adnak választ a hallgatók. Elégj. . yzendő, az alsóbb évfolyamokon nem igen válnak be a referátumok, célszerűbb kis• -referátumok•tar geiont a fonetikai gyakorintökösök és szemléltető eszközök használata aodel stb/. Vitaszom.'!náriumokat rendeznek képzésében; e szemináriumokon a veforrások és a szakirodalom alapján tapasztalat szerint nagyobb terjedelmű t a t ása» a mely ek e gy— nogy egy fontosabb részkérdést dolgosnak fel. Érdekes -lódszert alkalmas-
